Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
130 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY építkezések természetesen nem jönnek itt számba. Ilyen az épület udvarát hátul körbefogó boltozott folyosó, az ehhez szolgáló kiugró lépcsőházak, utólag épített vékony közfalak, amelyek a helyiségek elrendezését megváltoztatták, időközben befalazott, vagy újonnan vágott ablaknyílások stb.) Donato Allio-nak volt még némi szerepe, mint már érintettük, a lejtő peremén álló saroknégyszög és a szélső oldalszárny átmenetének elrendezésénél és abban, hogy erre az oldalra is építettek lépcsőt. A főhomlokzati front kiképzése nem készült sem Matthey ízlésesen változatos elképzelése (5. tervrajz), sem Allio kissé nyárspolgárias terve szerint (8. tervrajz). A két allegorikus alakkal (Állhatatosság és Bátorság) díszített kapuzat és a Herkules-szoborral betetőzött oromzat készülhetett végre Matthey terveinek alapján is, de adataink (a Haditanács 1729 január 8-i rendelkezése) arra mutatnak, hogy a kapuzat és az egész főhomlokzat kiképzésének és díszítésének végleges formáját Bécsben tervezték meg. Matthey elgondolását juttatja viszont eszünkbe a timpanonos megoldás, a díszítésben a fegyverzeteknek szánt szerep és a kapu ívének vonala, mely egészen azonos az elülső oldalszárny udvari kapujának formájával (1, tervrajz). Matthey-re emlékeztet még a groteszk arcnak alkalmazása is. 55 ) Úgy látom, hogy a Matthey-féle tervrajzok elemeinek szem előtt tartásával tervezték meg — hogy ki, arról még hozzávetőleges adatunk sincs — a Zeughaus főhomlokzati kiképzését. Ezen a fronton lényeges eltérés az eredeti tervektől még az ablakok számában mutatkozik. Matthey és az ablaknyílásokkal különösen takarékoskodó Allio is 7 ablakot terveztek a főhomlokzatnak a két saroknégyszög közé eső részére, ahova végeredményben 11 ablak került (a földszinten a kaputól jobbra és balra 5—5). Ennek oka főként az, hogy a saroknégyszögek kisebb helyet foglaltak el, mint eredetileg tervezve volt. Ezektől a különbségektől eltekintve a Zeughaus mindenütt bebizonyíthatóan Matthey-t vallja mesterének. Az elülső oldalszárnyban a földszinten elölről a lépcsőház után sorakoztak a fegyverkészítő műhelyek. Három ilyen helyiség után sorukat a széles bejáró szakította meg, amely után a hátulsó traktus faláig még négy hasonló helyiség következett. A kaput szabályos közökben elhelyezett 8—8 ablak fogta közre jobbról és balról. Az emeletről ugyanolyan rendben a kapufölöttivel együtt 17 ablak nyílt. Ez az elrendezés a 4. tervrajznak felel meg (ha nem említem külön, mindig azonos a lebontáskori állapottal). Az emeleten a fegyvertermek nyertek elhelyezést. — A hátulsó keresztszárny földszinten is, emeleten is 7 ablakkal nézett a várárokra és az azt túlnan határoló vastag régi falra. A földszintet egyetlen nagy ágyúterem foglalta el, az emeleten folytatódtak a fegyvertermek. A földszinten a lebontásig sem osztották meg a hatalmas bolthajtásos helyiséget. — A Duna felé a Zeughaus földszintjének kettős fala volt : a 9. tervrajzon jelzett és a 10. tervrajzon látható régi falat, mely a várfallal is összefüggött, illetve a Duna felőli oldalon abba beleolvadt, Matthey a szélső oldalszárnynál támasztófalul használta fel. Ezért a földszint ablakait (számszerint eredetileg nyolcat) ezen a vastag falon keresztül kellett vágni. A lebontáskor készült alaprajz világosan mutatja a közepén benyomott hasábalakú mély ablaknyílásokat, melyeket szükség esetén lőrésnek is lehetett használni. Matthey a szélső oldal-
