Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
A BUDAVÁRI KATONAI SZERTÁR (ZEUGHAUS) 1725—1901 129 képet (5. tervrajz) oly jellegzetessé teszi. Rajta vannak azonkívül ezen a homlokzati képen a csúcsdíszítő lángoló ágyúgolyóbisok is, melyeket Matthey a Bécsi-kapunál előszeretettel használt. 51 ) Ha tehát e nézetrajz Matthey-től ered, a névnélküli emeleti alaprajznak sem lehet más a szerzője, csak ő. Úgy látjuk, hogy az anonim tervrajzban Matthey a szignált emeleti alaprajzot dolgozta át ; az összehasonlítás pedig azért fontos, mert az átjavított megoldás valósult meg. Az eredeti alaprajz tényleg túl volt zsúfolva ablakokkal, Matthey meggondoltabb koncepciójának érvényesülnie kellett eredeti elgondolásával szemben. A budavári Zeughaus tervező építésze Johann Matthey volt. Az alkalmasint olasz származású Matthey-t a Haditanács 1721 július 19-én a budai erődítményépítési jegyző (aedilis scriba) teendőivel bízta meg : »... durch promovirung des Joseph Antoni Salgari zum Ober Kinnehmber . . . vacirenden Fortifications bau-schreiber Stelle alldar den in Architectura Militari und Civili erfahrnen Johann Matthaei.« 52 ) Salgari, a kamara megbízottja azonban szintén megtartotta hatáskörét, bár Matthey-nek Salgari 450 frt-os javadalmazását is biztosították. Az ügyből természetesen ellentétek származtak és Zennegg budai kamarai inspektor azzal érvelt Matthey ellen, hogy »... hie nee possessionatus, minus aliis Cautionibus provisus existât. . .<< 53 ) Matthey azonban megmaradt »Fortifications Bauschreiber«nek és mint ilyent rendelték 1724 augusztusában Esztergomba, hogy az ottani erőd javítását végezze. Ezért a munkájáért napi 3 frt-ot kapott. Képességeit a fönti idézet értelmében felettes hatósága elismerte. Bizonyos ebből az is, hogy már 1721 előtt is fejtett ki építő tevékenységet. 1725-ben mérnökkari hadnaggyá lépett elő. Ebben a rangban volt, amikor Daun budai várparancsnok a Haditanács rendelkezése alapján megbízta a Zeughaus terveinek elkészítésével. 1726-ban Szolnokon is résztvett erődítményés kaszárnyaépítési munkálatokban és ugyanabban az évben Budán megépítette a külső Bécsi-kaput. 1727 július 2-án mérnökkari századossá nevezik ki. A későbbi években Nagyszigeten is vezet katonai építkezéseket, majd Belgrádban építi az erődítményt. 1731-ben Jörger budai várparancsnok egy tüzérlaktanya terveinek elkészítésére ad neki megbízást. 1732-ben megkapja az elhalt I,eopold Franz von Rosenfeld budai mérnök-századosi állását fizetésével együtt és ugyanebben az évben Székesfehérvárott is dolgozik. 1733-ban eredmény nélkül pályázott a bécsi hadi főmérnöki állásra. 1734-ben tervet készített a József-puskaportárhoz és egy, a budai Zeughaus mellé építendő kiegészítő raktárépülethez, mely utóbbi azonban nem épült meg. Az általa szignált térképek tanúsága szerint még a 40-es években is Budán működött. Budavára, de különösen az erődítési művek számos érdekes térképfelvételét köszönhetjük munkásságának. Szorgalmas és gazdag tevékenységének legkiemelkedőbb eredménye a budai fegyvertár épülete. A föld színéről eltüntetett Zeughaus ma már nem igazolhatja, hogy Johann Matthey a megalkotója. De minden kétséget kizáróan, szinte az utolsó ablaknyílásig bizonyítják ezt a fegyvertári épület lebontásával kapcsolatban készített tervrajzok. 54 ) Felületes pillantás is a mellett szól, a szorgos összehasonlítás azonban pontról-pontra azonosnak mutatja a megépült és a Matthey tervein ábrázolt építményt. (A nyilvánvalóan utólagos 10. Tanulmányok Budapest múltjából II.
