Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140

128 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY Die graue Farbe zeigt an wie weit solches Gebäu diese zwey Jahr hindurch respective zugericht und unter obdach gebracht worden. Die rothe Farbe aber, was künfftighin noch zu erbauen ist. —- I. bis K. seynd die Tippel Böden oberhalb zu denen Rüst Kammern gelegt worden. — L. Haupt Stiegen, so anheuer bis zum ersten stock auffgeführet, von M. N. O. bis P. ist der antrag, den dritten Tractum samt einen Theil des vierten bey Litt. O. und P. kunfftig Jahr zu erbauen). [1726.] Matthey. —• 3. A hátulsó keresztszárny homlokzata és földszinti alaprajza. 1726. Matthey. — 4. Az előbbitől (2.) eltérő emeleti alaprajz. Magyarázó szöveg nélkül, de a betűjelzések azonosak amazéval. [1726.] Név nélkül. — 5. A főhomlokzat nézete. Ez a terv az előbbi (4.) emeleti alaprajznak felel meg és ugyanattól a kéztől származik. [1726.] Név nélkül. — 6. A főhomlokzati szárny és az oldalszárnyak ele j ének földszinti alapraj zterve. 1727 eleje. Donato Allio Kayserlicher Ingenieur. — 7. Ugyanaz az emeletről. Allio. — 8. A főbejáraton át készített metszet és a főhomlokzat képe. 1727 eleje. Allio. — 9. 1727 október 25-e és 3l-e között készült földszinti alaprajz. Johann Matthey, Kayserlicher Ingenieur Haubtmann. — 10. Ugyanabból az időből a szélső oldalszárny már megépült felének nézete. Ennek a traktusnak a másik felén a falak még csak földszinti ablakmagasságig épültek fel. Matthey. (E tíz tervrajz a bécsi Kriegsarchiv Hofkriegsrat iratai közt fekszik; az 1—-8. 1728 März 271. Exp., a 9. és 10. pedig 1728 Febr. 389. Exp. jelzet alatt.) A tíz rajz közül csak kettő nincs szignálva, de úgy látjuk, hogy azok is Matthey kezétől származnak. A két névtelen rajz közül az első, az emelet alaprajza (4. tervrajz) majdnem minden részletében eltér a Matthey aláírásával ellátott emeleti alaprajztól (2. tervrajz). A három első traktus emelete, a szélső oldalszárnynak a saroknégyszöghöz csatlakozó végét kivéve, tökéletesen a névnélküli terv szerint épült meg. Az egyetlen lényegesebb és szembeötlő eltérés az volt, hogy a szélső oldalszárny elejére, az elülső oldalszárny elején levőnek megfelelően, szintén helyeztek lépcsőfeljárót. Ez a változtatás nyilvánvalóan Allio tervmódosítására megy vissza (6. és 7. tervrajz). Az udvarra néző ablakok elrendezése (a keresztszárnyakon egyenlő távolságban 5—5, az oldalszárnyakon 9—9 lendületes /./././//././,/ ritmizálással) teljesen megfelel a valóban létrejött állapotnak. Igen lényeges tehát, hogy ki volt ennek az alaprajznak a készítője. Matthey szerzősége ellen egyedül az szól, hogy a tervrajz nincs szignálva, mellette azonban egész sor bizonyítékot lehet felhozni : 1. Ez az emeleti alaprajz, különösen ami az ablakok elrendezését illeti, tökéletes megfelelője, valóságos emeleti mása a Matthey-től származó földszinti alaprajznak (9. tervrajz). 2. A betűjelzések ugyanazok, ugyanazokon a helyeken vannak és ugyanazt jelentik, mint a Matthey nevét viselő, de a kivitelben teljesen módosult emeleti alaprajzon (2. tervrajz). 3. E két emeleti alaprajznak a színezése is azonos és a színek jelentése is egy a Matthey használta színezéssel, mert az anonim rajz a főhomlokzati traktust lezáró vastag falat, mely kétségtelenül a régi szertárépület megmaradt fala volt, ugyanúgy sárga színezéssel jelzi, mint Matthey az 1727-es alaprajzon (9. tervrajz) az »alte Gemauere«-t. 4. Matthey homlokzati rajzain mindenütt megjelenik az egyes falsíkok szélének rovátkolása (1. és 3. tervrajz), ami az emeleti alaprajzéval azonos kéztől származó tornyos főhomlokzati