Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom 1-31

9 DR. I,UX KAJMÁN zott ablak foglalja el. Ez az ablak valamikor a padlás terét világította meg. Az orom tetején szép művű kovácsolt vaskereszt látható. Az oromfalat kétoldalt nagy volutás konzoltagok támasztják, melyek attikaszerű falon ülnek. A középső részt kétoldalt magasra törő tornyok szegélyezik. A két torony első tekintetre teljesen egyformának látszik, valójában azonban a déli torony valamivel szélesebb. A tornyok a támpilléres földszintes részen felül háromemeletesek. Az emeleteket egymástól keskeny ővpárkányok választják el. A két alsó emeletet sima lizénák, a felsőt díszes fejezetekkel ellátott páros falpillérek keretezik. A felső emelet gazdagságát még az is emeli, hogy ablakát díszesebben tagozták. Az összes toronyablakokat zsaluleveles szárnyakkal látták el. Nagyon díszesek a tornyok süvegei, melyeknek rézfedését aranyozott díszítések nagy tömege ékesíti. A süvegek építészi jellege már a XVI. Lajos korának ízlését árulja el. A nyugati homlokzat stílusbeli egységet mutató képével szemben az oldalhomlokzatok két különböző kornak jellegét mutatták. Összefoglaló motívum gyanánt jelentkeztek a templomfalakhoz épített, azokat elcsúfító árusítóboltok. Az árusítóboltok a XIX. század közepén épülhettek egyszerű kivitelben, sima falakkal, gótikus formát utánzó párkánnyal. Ennek az építkezésnek legdíszesebb részei voltak a templom déli és északi oldalbejáróinak előcsarnokai, melyek a múlt század romantikus gótikájának különös formavilágát mutatták. Nag}' csúcsíves kapunyilásainak nehéz tölgyfaajtói ennek a stílusnak jellegzetes alkotásai voltak. Nyiló kapuszárnyai egyenes záródásúak voltak, de a csúcsíves orommezőt csúcsívekkel szeszélyesen tagozott fix deszkalappal zárták el. Az előcsarnok boltozata is csúcsíves volt, de hogy malterformái mennyire távol estek az eredeti gótika felfogásától, nem kell külön hangsúlyoznunk. A neogótikus előcsarnok után következett a templom barokk oldalbejárója, melyben még az eredeti egyszerű kapuszárnyak láthatók. Az Erzsébet-emlékmű teréről teljes terjedelmében érvényesül a templom északi oldalhomlokzata. Jobbfelől emelkedik az északi torony, melyhez balfelől az egységes nagy tetővel fedett templom csatlakozik. Az egységes tető két különböző jellegű részt takar. A toronyhoz csatlakozó rész barokk ízlést árul el, a kelet felé néző baloldali rész csúcsíves ablakokat és gótikus támpilléreket mutat. A barokk részen a kiemelkedő főhajó négy jellegzetesen alakított ablakát vesszük észre, melyek széles támpillérektől közrefogva kedves architektonikus együttest nyújtanak. A felső négy ablak alatt a főhajóhoz csatlakozó kápolnasor előugró épületét látjuk, melynek ablakai szegmentívesek és egyszerűbbek a felsőknél. Az ablakok alsó részét a templomhoz utóbb épített árusítóboltok tetőzete részben elfödte. Az oldalbejárók fölötti ablakot az elébe épített neogót előcsarnok teljesen eltakarta. Hasonló szegmentíves ablak világította meg a torony alsó terét, melyben a zenekórushoz felvezető lépcső foglal helyet és valamivel keskenyebb a toronymelletti szakaszban levő kriptalejárót. A kápolnasor folytatásában levő kelet felé eső lourdesi kápolna az árusítóbolt fölött alkalmazott kerek ablakon át nyert megvilágítást. A kelet felé eső árusítóboltokat magasabbra építették. Mögöttük a templom