Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103
AZ EGYETEM-UTCAI VOI/T KÁR.OI*YI-PAI,OTA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE 95 kézből eredő terv, melyen szerzője egységesítve a belső szárnyakat, széles, hatalmas középrészt formált s a Jung-féle tervvel analog, de ünnepélyesebb emeleti ballusztrádos galériával fokozza a térhatást. A régebbi tervvel szemben az udvari épületek frontjai is sokkal egyöntetűbb képet nyújtanak, amennyiben alaprajzi ívelésükkel a kert felé mindjobban szűkítik a tágas udvart. B tervből egyben kitűnő fogalmat nyerhetünk a helyi kertművészet fejlettségéről és nagyszerűségéről, melynek eddig egyik igen gazdag rokokó mintaképét ismertük az óbudai Zichy-kastély Jäger János H. budai építő- és kőfaragómester 1746-ban készült terve alapján. 17 ) A tervező itt a telek szabálytalanságát eltüntető, igen ügyes elrendezéssel, a virágágyak gazdag díszítő motívumaival s elliptikus kerti házával, kisebb arányokban a vidéki kastélyok pompás parkját varázsolja szemünk elé. A század végén mégegyszer átültették az egész kertet s ekkor nyerte azt az igen érdekes, spirális útvonalakkal átszelt, késői barokk elrendezését, amint azt Hayek Ignác eredeti rajza tünteti fel a Székesfővárosi Múzeumban őrzött várostérképen. Ami e terveknek és még egy negyedik jelentéktelen kísérletnek szerzőségét illeti, egyelőre éppen úgy találgatásokra vagyunk utalva, mint az 1769-es tervnél. Mert Jung egyik-másik alkotásának ismeretével szemben akkor itt élő kortársainak működéséről ismeretünk még meglehetősen hiányos. Jung Józsefen kívül a két ifj. Mayerhoffer (de János már 1780-ban meghalt), Peitmüller József és Kaufmann Ferenc azok a mesterek, akiknek szerepléséről esetleg szó lehet. A megbízást szerintünk e mesterek legtehetségesebb tagja, Jung kaphatta, aki nemcsak egy építkezés előtti felvételi rajzot, hanem két tervet is készített. lényegében mind a négy terv a régi mintaképet követte s így egységes felfogáson alapszik. Még az utcai homlokzat helyiségeinek beosztását is híven betartották, melyeknek a középtengelybe eső hosszanti téráramlása az emeleten, a XIX. századra is erősen kiható gazdag távlatnak adja klasszikus példáját. 1779 március 26-án kezdték meg »Nemzetes Vitézlő Janits György Hoff mester uramtúl, az új Épületre Radovits István frumentárius által felvett Pénznek spécifiée kitett Perceptiója szerint« a munkálatokat és 21.373 rénes forint költséggel 1780 november 23-án teljesen készen állott a palota. 18 ) Magának az »Uj Épületre tett költségnek egész summája 18.317 frt 28 krt tett ki«, míg a maradék összeg »az I,ó Iskola, az Övegház, a Szerszám és Szinn uj kamara« építésére esett. Szinte érthetetlen, hogy a legnagyobb részletességgel vezetett számadáskönyv, mely a »mészkeverő és oltónapiszámosok«-nak, de még »a Mesteremberek számára az Fehér Rózsa Boltban vett LAstákh és papirosért« fizetett összeget sem felejti ki, az építőmesterekről, a tervezőkről említést sem tesz. Csak az építést vezető udvarmesternek, Janits Györgynek neve szerepel többször. Az úgynevezett bokrétaünnepet 1780 augusztus 9-én tartották, mert ekkor »Pallérnak és Krist Pallérnak amidőn a zöld ágat feli tették az kő falnak tetejére borra valót szokás szerént 2 frt«-ot fizettek. Hogy a régi palotán mily keveset változtattak, azt legjobban »az régi épületben tett egy kőmívesnek és egy napiszámosnak 2 napi Munkájáért fizetett kicsiny összeg, 1 frt 16 kr. bizonyítja. De még világosabban látjuk az új építkezés eredményét Ballá Antal Pest városának 1789-ben
