Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103

96 DR. Kl'vVHlîI/YI (RÉH) ElyKMÉR rajzolt térképén, mert az ezen feltüntetett és pontosan lemért telek és épület alaprajza meggyőzően mutatja, hogy a különböző tervek dacára sem került kivitelre a lépcsőház és a lovarda, viszont megmaradt az összes tervekben mellőzött, a szimmetriát zavaró toldás.

19

) Ha már most rekonstruálni akarjuk a XVIII. századi épület végleges külsejét, akkor a Mayerhoffer által épített öt ablakszélességre kiterjedő, oromzatos és súlyos középrizalithoz — melyhez valamelyest közel állhatott a tíz évvel későbbi homlokzati terv — könnyed, higgadt külsejű, kastélyszerűen hátramenő rizalitos oldalszárnyakat kell elképzelnünk, de nem annyira leegyszerűsített falkiképzéssel, mint ahogyan a terven látszik. Az épület időközönti átépítésebői következik, hogy az egységes hatásokra való törekvések mellett is belsejében a korai, homlokzatának középrészén a virágzó s az oldalakon a késői barokkstílus jegyeit viselte magán. Mindenesetre az 1769-ben ismeretlen szerzőtől származó tervhez állhatott nagyjában a legközelebb, mert amint ez a terv alkalmazkodni igyekezett az előző alkotáshoz, éppen úgy a végső állomás is tiszteletben tartotta közvetlen elődjének elgondolását. Rosier János K. egy 1809-ben megjelent Pestről szóló ismertetésében azt írja a Károlyi-palotáról, hogy bár alaktalan tömegű és túlterhelt, mégis nagyszerű alkotás (unförmlich, massiv und überladen, aber prächtig.

20

) Ezzel a megjegyzéssel az író természetesen éppen a XIX. század első éveiben emelt épületek egyszerűségét, higgadtságát akarja szembeállítani a barokk művészet nyugtalanságával, mert minden más egykori leírás e palotát az előkelő, szép külsejű házak között említi meg. A parkot egy külön terv szerint, melyet Janits, az építés vezetője approbált, igen ízlésesen empir vázákkal díszes kőfal vette körül.

21

) Készen állott Pest legszebb palotája, de tulajdonosa, Károlyi Antal gróf nem sokat időzhetett benne, mert 1785-től kezdve Bécs lett állandó tartózkodási helye. Onnan, mint a m. kir. nemes testőrző sereg kapitánya s később mint táborszernagy már csak ritkán kereshette fel pazarul berendezett rezidenciáját. A magára maradt palota egyik csendes szobájának csak a szigorú szerzetesi életet élő Pater Farkas, a gróf gyóntatóatyja volt lakója, kit Orczy Lőrinc, a költő többször meglátogatott. Egyik levelében írja, hogy »megnéztem Excellenciád sebesen növő új házát, istállóját és Pater Farkast.«

22

) Az apa helyett később fia, Károlyi József gróf, Békés megye főispánja költözött be a palotába, feleségével, gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébettel, akinek egyik leánya, Erzsébet is itt született. Pestre érkezésük örömére, 1789 decemberében fényesen kivilágították a palotát.

23

) Károlyi Antal gróf halála után (1791) fia, József is Bécsbe költözött s a palota kapui most már csak nagy ritkán nyíltak meg előkelő vendégek fogadására. 1803 tavaszán József főherceg, a nádor szállott meg benne többször s Károly főherceg, a Napóleon elleni háborúk híres hadvezére két ízben is, először 1803-ban, majd a következő esztendőben Albert királyi herceggel és kíséretével együtt tartózkodott a palotában, mely ezen alkalommal fényárban úszott.

24

) Károlyi József halálával (1803) fiai örökölték a palotát. L,ajost és Györgyöt Pest városa 1830-ban felvette polgárai közé s ezzel új élet vonult be a régi palotába.

2ö

) 1831 -ben kisebb j avítások történtek, melyeket Zitterbart Mátyás végzett, aki egyidejűleg helyrehozta az Üllői-úti házat is.

26

) 1832-ben