Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103
92 DR. RÉVHElyYI (RÉM) ELEMÉR Az már most a kérdés, hogy ha a gróf csakugyan 1769-ben határozta el a palota kibővítését, hogyan és milyen terv szerint akarta azt felépíttetni? A Károlyi-nemzetség levéltára megőrzött ugyan néhány, e palotára vonatkozó tervet, de ezek — egy összetartozó tervcsoport kivételével, mely az 1779/80-as évszámot tünteti fel -— sem dátumot, még kevésbbé mesternevet nem jeleznek. 13 ) Úgy a datált tervcsoportból, mint a többi tervekből azonban igen érdekes megállapításra juthatunk, mert nemcsak a színbeli megkülönböztetés, hanem az egyikhez írt megjegyzés is amellett szól, hogy a gróf bizonyos feltételekhez ragaszkodott. Ez pedig Károlyinak azon kívánsága volt, hogy a régi épület falainak meghagyásával, mint centrumhoz kell a homlokzatot két oldalról meghosszabbítani. De a rezidencia építése itt az esztétikai követelmények mellett e korszak szokásaihoz híven egyben a vezető állásokban mindjobban kiemelkedő főúr pompaszeretetét s méltóságának nagyságát is kifejezésre akarta juttatni. S ezért egy hatalmas, díszes lépcsőház megalkotásában koncentrálódik a tervezőművész főfeladata, melynek megkonstruálásához különben alkalmas teret nyújtott a régi épületszárnyak által közrefogott udvarrész. A meglevő terveket vizsgálva itt csakis egy vászonra húzott, egy kézből eredő, összetartozó tervcsoport jöhet tekintetbe, melyeken a tervező a régi Barkóczyféle középső épülettömböt színezésben is megkülönbözteti a kivitelre kerülő új részektől. Minden más tervet és felvételi rajzot ezért későbbi időre îœll tennünk, mert ezeken a közben kiépített szárnyépület is már réginek van feltüntetve. Következtetésünkkel szemben viszont Bble Gábor — a többi tervet teljesen figyelmen kívül hagyva — ugyanezen tervcsoportot, mint az. 1779/80-ban történt építkezéshez készülteket közli 14 ) Ezen megállapítását azonban már azért sem fogadhatjuk el, mert a három (homlokzati, földszinti és emeleti alaprajzot feltüntető) tervnek eredeti és még jól kivehető dátumjelzését »Ad No 1769«, csak utólag, valószínűleg az archívum rendezésekor írták át 1779/80-ra. Itt tehát a befejező építkezést igazoló számadási könyv alapján a levéltár valamelyik archivariusa önkényesen téves évszám jelzéssel látta el e tervcsoportot. Ezáltal teljesen igazolva látjuk a feltevést, hogy Károlyi már 1769-ben, a házvétel hivatalos átírásának évében foglalkozott egy nagyarányú átépítés tervével. Az csak természetes, hogy a régi épületből igyekezett mennél többet megtartani, mert a 10 évvel előzőleg Mayerhoffer által átépített palota a jelentés szerint még igen jó állapotban volt. De a tervek maguk is mutatják, hogy az átmeneti stílus dacára is még nagyon sok bennük a rokokó reminiszcencia. Különösen vonatkozik ez a domináló középrizalitra és a lépcsőház elgondolására. A középrész kettős falsíktörése, a kettős kupola, a hatalmas pilasztersor, a megnyúlt ablakok, felettük az ovális világítóablakokkal, az emblémákkal gazdagított, megtört vonalú tympanonív, az oldalrizalitok Mansardtetői mind pesti és környéki mintaképek jól ismert motívumai. A barokkrokokó szellemet bennük mégis a fülkékkel ellátott félköralakú lépcsőház képviseli legjobban, mely mint a térhatás és az ünnepi pompa fokozásának legalkalmasabb architektonikus eszköze, erősen foglalkoztatta e korszak építészeit. A lépcsőháznak hazánkban a század elején használatos építészeti szükségességén kívül alig volt különösebb szerepe s csak
