Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103

90 DR- RÉVHEI/STI (RÉH) EXÊMÉR gróf Batthyány-palota, vagy a még régebben csákány alá került legnemesebb külsejű pesti rokokó-épület, az egykori Athenaeum-palota kapuzatához hasonlóan, erőteljesen kereteit díszes összekötőív kerülhetett. Kocsik részére az udvarba külön kapu vezetett, mely mellett a telek közepét határoló ballusztrádos kerítésig a régi tulajdonosról elnevezett Wilfersheimutca mentén fészerek, kamrák, istálló és az udvarmester háza épültek. Alig készült el azonban a palota s belső berendezése, Barkóczy 1761-ben Magyarország hercegprímása lett, aki most már Pozsonyban tartózkodott többet, mert a prímási székhely, Esztergom akkor még katonai erődítés volt. Pestre mind ritkábban látogatott Barkóczy, mert átérezve küldetésében a magyarság kívánságait, minden idejét és erejét arra használta fel, hogy a régi metropolis helyére felépülő, óriási arányokat meghaladó templom és rezidencia tervét mennél előbb megvalósíthassa. De ez az energikus, egész életén át folyton csak építő egyházfejedelem 1765-ben hirtelen meghalt álmaival együtt s bezárultak az újonnan épült pesti palota kapui is. Végrendeletében öccsére, gróf Barkóczy János szabolcsmegyei főispánra hagyta pesti palotáját, aki viszont azt teljesen nővérének, Szirmay Tamásné grófnőnek bocsátotta rendelkezésére. 1768-ban Szirmay grófné az egész palotát berendezésével együtt egy esztendőre Beleznay Miklós tábornoknak adta bérbe 600 forintért.

10

) Barkóczy János grófot elfoglaltságai tavarnai kastélyához kötötték jobban s így a nagy távolságra eső palota csak gondot és terhet jelentett számára. 1768 november 5-én el is adta pesti ingatlanait az akkor még ezredesi rangot viselő gróf Károlyi Antal szatmármegyei főispánnak, aki örömmel kötötte meg a szerződést, mert mint a hétszemélyes tábla közbírája eddigi pesti utazásai alkalmával apósának, a szomszédos ház tulajdonosának, báró Harruckern Ferenc kamarai tanácsosnak vendégszeretetét kellett igénybe vennie.

11

) 1769 január 17-én történt meg a hivatalos átírás (mert január 15-ig szólt Beleznay bérleti szerződése) Fegyveres György titoknok és a pesti tanács két kiküldöttje jelenlétében. Még 1768 július 24-én, tehát közvetlenül a szerződés megkötése előtti időből egy már előzőleg említett házbecslést őriz a Károlyi-nemzetség levéltára, mely az alaprajzi vázlat kíséretében képet ad a palota állapotáról. ft-'—r 2

|° Y 1° gfOafl i 24. A Barkóezy-palota alaprajza 1768-ból. .' .