Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61-75
Ezúttal Buda keletről van felvéve, ami a Faustképpel való egybevetést még tanulságosabbá teszi. A királyi vár épületcsoportja ugyanazt a súlyos, tömbszerű benyomást kelti, mint amott. A középső épület teteje itt már összedűlt, de az ablakok elhelyezése és száma (4) egyezik. Egy további meglepő hasonlatosságot abban látunk, hogy a főtraktus mindkét esetben két ablaksorral emelkedik ki a körülálló épületcsoportból. Azonkívül a várkastélytól levezető, a folyó elzárására és a vízellátás biztosítására szolgáló két védőfal alján álló védőrendszer a maga három toronyszerű és három emeletre tagolt épületrészével a Faustképen is lényegtelen eltérésekkel visszatér. Ezek ugyanis az olajfestményen zömökebb arányokat mutatnak és a középső rizalit magasabbnak látszik. A vizikapuból levezető védőfal tört vonalvezetése, illetve az úgynevezett traverzák elrendezése is nagyjában azonos. Kezdetleges rajztudásának dacára Hannenstein, Lajos badeni herceg hadimérnökének prospektaquarellje 31 ) legalább a királyi vár helyzetét és beosztását illetően két lényeges pontban, a várépületnek három emeletre való tagolásában és a nyugati homlokzaton látható négy magas árkádnyílásban, megerősíti a Faust-féle olajfestmény és más eredeti adalékok által is támogatott tényállást. Ezzel szemben az épületcsoport tengelyében álló, kimagasló rész a maga feltűnően karcsú, toronyszerű arányaival kissé kiesik az itt megszokott keretekből, a város többi részletei pedig sem helyrajzi megoszlásukban, de még legáltalánosabb körvonalaikban sem keltik az autopszián alapuló felvétel benyomását, bár a szerzőnél, mint az operációk egyik résztvevőjénél személyes tapasztalatokat kell feltételeznünk. Ha most már valamennyi egykorú metszetet egybevetjük a Faustképből és a többi eredeti műalkotásból leszűrt eredményekkel, úgy eltekintve a rideg műszaki beállítása révén erre kevésbé alkalmas Fontana-féle metszettől egyedül a Carolus de Juvigny rajza után készült térkép jöhetne számításba. A térkép felett levő két nézetben Buda északról és délről van ábrázolva, míg alatta a keleti nézet szerepel még pedig a Faustkép háttérábrázolásával szinte szószerint megegyező felfogásban. Feltűnő csak, akár mint a két fent tárgyalt tollrajznál, az aránytalanul nagy távolság a főtemplom és a vár között. De meg kell jegyeznünk, hogy ez a helyzet a való tényállásnak inkább megfelel és hogy a Faustképen adott arány csak az eltérő, északibb távlati beállításnak tudandó be. A várépület maga lehetőleg legpontosabban fedi az olajfestményen feltüntetett tényállást, a háromemeletes épületcsoportból ezúttal is két ablaksorral szökik fel a már gyakran hivatkozott középső traktus. Az alsó erődítménynél látható rizalit itt is egymástól is eltérő arányokat és beosztást árul el, ami által a Juvigny-metszet még közelebb áll olajfestményünkhöz, mint a két tollrajz. Felette jellemző, hogy majdnem valamennyi Buda ostromával foglalkozó metszetábrázolás nem az authentikusabb Fontana- vagy Juvigny-metszet adataira támaszkodik, hanem továbbra is csak a Siebmacher-féle szerkesztést variálja. Ez alól a szabály alól csak a Boethius könyvében 32 ) megjelent városkép képez egy nem éppenséggel örvendetesnek mondható kivételt. Ez a lap első pillantásra úgyszólván mindenben megerősíti a Juvigny által hozott topográfiai és építészeti adatokat. Igaz ugyan, hogy àz előbbinek biztos vonalvezetése, az egésznek képszerű fogalmazása, sőt még az egyes épületek sztatikája is teljesen veszendőbe ment. A Boethius-féle könyv művésze és metszőjének rajzbeli készsége oly naiv gyer72
