Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61-75

H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. Az a nagyméretű (160x96) olajfestmény, melyről az alábbiakban szó lesz, 1926-ban Beichel karlsruhei építési igazgató birtokából került a Fővárosi Múzeumba. Volt tulajdonosának állítása szerint svájci nemesi birtokból származik. A kép megszerzése elsősorban helytörténeti és topográfiai szempontokból történt, de tüzetesebb vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy a darab úgy a késői XVII. századi festészetre, különösen a bécsi gobelinek műtörténetére és nem utoljára a régebbi budai városépítészetre nézve is döntő jelentőségű. A kitűnő karban levő és világos színskálájával (szürkésfehér, rózsaszín, sárga, világoskék stb.) rendkívül eleven hatású kép V. Lotharingiai Károly bevonulását ábrázolja a törököktől visszahódított Budára. A diadalmas hadvezér kicsit nehézkes, a késői renaissance díszítő motívumaival borított diadalkocsiban ül, melybe négy pár elevenen és változatosan lépkedő szürke van befogva. A lovakat negédes, részben antik, részben korhű ruhába öltözött női alakok vezetik. A két első pár éppen a jobbszélen álló diadalkapu felé fordul. Ez utóbbi egyszerű, a Titusívnek megfelelő formákat mutat. A kapu nyílásától jobbra és balra elhelyezett fülkékben I. Lipót császár és XI. Incze pápa szobrai állanak, felettük pedig az attika oldalsó részeiben a császári és pápai címert látjuk, míg a középső mezőben a következő felirat olvasható : CAROLO. QUINTO. SERMO. LOTHGIAE. DUCETO. TURCARUM. IN. HUNGÁRIA. TRIUMPHATORI. PERPETUO. 1686. A felső dísz három antikizáló szoboralakból áll. A középső a farnesei Herakles hatalmas formáit sejteti, míg a két oldalalakban Athena és Demeter ismerhetők fel. A diadalkapu körül lovasok sürgölődnek, kik közül a baloldali csoport kosztümökben és fiziognómiákban félreismerhetetlen magyar típusokat árul el. Az egész képszerkezet háttérioliájaként szerepel a budai várhegynek — ahogy látni fogjuk — teljesen hiteles látképe a Gellértheggyel és a Svábheggyel együtt. A képmező közepe felett lebegő puttó iratszalagot tart »Buda« felirattal. A bal felső sarokban ábrázolt hasonló puttó pedig a következő felírást emeli : VERI. PRINCIPIS. IMAGO. RENOVATA. TRIUMP [AN]TIUM. AVORUM. GLORIA. ET. HEROICAE. PRODIS. EXEMPLAR. AETERNUM. PROAVIS. ET. POSTERIS. DECUS. Jellemző, hogy ezekből a sorokból is ugyanaz a barokk páthosz csendül ki, mint az egész ábrázolásból, a diadalmenet görgeteges jelenetezéséből. A diadalkocsi magas hátfalára legyezőalakban van felszerelve a törököktől már visszahódított és más magyar városok zászlóinak együttese. 61