Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

külön lakóház emelésének gondolata is felmerült. 1730 novemberében Jörger várparancsnok így ír : »... annebst wäre höchst nöttig an den Ofnerischen Schlossbau die dachung zu verferttigen und könte darinen eine wohnung für einen Commendanten füglichen erbauet... werden.« (HKR 1730. Kxp. 2255.) Regal óta állandóan foglalkoznak ezzel a gondolattal és a mindenkori várparancsnok hathatós érvet igyekszik belőle kovácsolni, hiszen elsőrangú érdeke, hogy ezen a réven nagyszabású lakáshoz jusson. Ez a törekvés azonban a palota kiépítésével együtt meghiúsult, az építmény befejezetlensége miatt soha meg nem valósult. Az 1733. esztendő sem hoz újat a befejezetlen építmény történetében. Szükségesnek látják sürgős reparálását, hogy a parancsnoki szállás benne elhelyezést nyerhessen. 1736 végén olvasunk ismét felőle a Hofkriegsrat egyik protokollumában, mely szerint tető alatt áll és a parlagon álló épületnek ismét új célú felhasználásával kísérleteznek. Felmerül ugyanis az a gondolat, bogy a katonai kórházat helyezzék el benne, de az ismert okok miatt ebből sem lett semmi. »Schmettau General Feldzeügmeister berichtet, in was für einem ungesunden Situ das zu Ofen befündliche Soldathen Spittall liget, wie dann dessentwegen von seinem unterhabenden Regiment lauth anligender Specification in einem Jahr 100 Mann daraus verstorben, schlaget solchemnach das aida unter obtach stehende Schloss zu errichtung eines Spittalls... « (HKR 1736. Exp. 2432.) A kedvezőtlen csillagzat alatt is csak félig megszületett építmény azonban felemás állapotában semminő jelentősebb célra nem volt alkalmas. Szó esik még a palota restaurálásáról 1742-ben, amikor Johann Matthey mérnök-százados, aki annak idején Hölbling helyére került »Bauschreiber«-nek, felvételt készít a félbehagyott és igen rongált állapotban levő építményről. Ez a felvételi rajz megvan a bécsi Hofkammerarchiv-ban (Sammlung von Karten und Plänen : G. 33. VI.) és legalább későbbi pótlásául szolgál a munkálatok közben készített eredeti, de fel nem található tervrajzoknak.

42

) A felvételt magyarázó szöveg így hangzik : »Kxplicatio. Über den Grund Ris und Profil von den Königlichen Schloss zu Ofen, wie es dermahlen stehet : lit. A. zeiget an, wie weidt das dach von No. 1.2. 3. bis 4. eingefallen, desgleichen auch bey der facciata von No. 3. bis 4. zu ersehen. Bey lit. B. C. D. und 15. seind an den wieder Kerung, die Tram, mauerbänck, — schweller, stich, gesper und stullfaulen völlich abgefault und zum einfallen geneicht, welche 3 theil auch sich starck gesetzet haben, wie bei den punctirden linien No. 5. 6. 7. bis 8. dan Nö. 9. 10. 11. und 12., letzlichen von No. 13. 14. 15. 16. 17. bis 18. die grosse sich zeichet, was abgedragen werden muss, umb die dach ziegel noch zu conservieren. bey No. 19. seind die schiet mäüer oberhalb der erden 4% schu hoch aufgemauret, die übrigen schietmäüer No. 20. seindt nur auss den fundament bis ebner erten ausgemauret, in den übrigen theil No. 21. is noch keine schietmaur angedragen worden.« Bz a felvétel az épület leghosszabb frontját 55%, a Duna felé néző főf ront ját 25% és törzsnégyzetének szélességét ennek megfelelően ugyancsak 25% ölnyinek mutatja. A hátranyúló hosszú szárny szélessége kb. 8 öl. A palota udvara megközelítően négyzetalakú volt : Matthey felvétele szélességét (a Dunával párhuzamos, tehát észak-déli irányú oldalait) 10%, hosszát pedig 11 ölben rögzíti meg. A 115-5 •-öl terjedelmű palotaudvar valóban nagyon szerény színben tünteti föl a magyar király fővárosi rezidenciáját. Az épület azonban sohasem lett azzá. A pénztelenség mellett korlátolt terjedelme, sajátos, további fejlesztésre és igazán művészi 40