Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

eredményének, de épen ezért feltehető, hogy a tanácskozás csak szóbelileg folyt le és írásban csak e rendelkező intézkedés örökítette meg. Ebben az esetben a közös megvitatás eredménye az lehetett, amit a haditanács oly határozottan közölt a várparancsnokkal : a haditanács felfogásának teljes érvényesülése. Minthogy azonban a kamara azon volt, hogy a pénzt a palota építésére előteremtse, helyénvalónak látszott, hogy rész jusson neki is az igazgatásból. Okmányszerűleg nem tudom igazolni, de egészen logikus és valószerű, hogy a haditanács március 6-i levele a két főhatóság megbeszélésének eredményét, a kettejük között létrejött megegyezést hozta Daun tudomására. Iyéteznie kellene természetesen megfelelő értelmű udvari kamarai leiratnak is, ilyent azonban nem sikerült napfényre hoznom. Emlékezünk, hogy a kamara szándéka csak a részleges kiépítés volt> melynek végrehajtásával a palota megszabadult volna az időjárás állandó fenyegetésétől. Az erre vonatkozó Hölbling-féle költségvetést március 12-én küldi fel a magyar kamara Bécsbe és támogatja Zenegg abbeli véleményét, hogy egy emberre — Hölblingre — bízzák a munkák kivitelezését, először is, mert úgy olcsóbban, tényleg az előirányzatban feltüntetett költségekkel lehet operálni, másodsorban pedig azért, mert az az ember, aki a teljes felügyeletet gyakorolja és az anyagok beszerzését is végzi, nagyobb buzgalmat és figyelmet fog tanúsítani, mert ő lévén egyedül felelős, a károk elsősorban őt sújtanák. A magyar kamara végül védelmet és intézkedést kér azok ellen az akadályok ellen, melyeket katonai részről gördítenének Hölbling működésének útjába : »Ne verő idem Contrahens per Statum Militarem Budensem quoquo modo praepediatur, praeprimis et ante omnia necessum foret, ut obstacula, quae praerepetitus Dominus Zennegh in I,iteris suis exponit, mediantibus seriis ordinibus per Excelsum Consilium Aulae Bellicum ad Dominum Generalem Commendantem Budensem expediendis in tempore sufferantur.«

37

) (1723 marc. 12.) Nagyobb hatalom húzta azonban keresztül a palota továbbépítésére vonatkozó számításokat. Tizenhat napra rá, húsvét vasárnapján tűz ütött ki egy házban a Bécsi kapu közelében, de szerencsétlenségre gyorsan elharapózott és hatalmas pusztítást vitt véghez az egész vár hosszában. A »Neu aus seinem Stein-Hauffen wiederum aufwachsendes Ofen, Oder kurtze Beschreibung usw.« című, Budán 1733 január 1-én megjelent mű így írja le a tűzvészt: »...ob durch Nachlässigkeit entstanden- oder boshaft gelegtes Feuer aus dem dritten Haus vom Wiener-Thor gegen der Kaiserl. Breche hinauf zu in Anno 1723. den 28sten Mártii am Heil. Oster Tag Abend, I. Viertl nach 4. Uhr, als man just vom Calvari- oder Josephi-Berg mit der Procession zurück gienge, auf einmal gleichsam in einer Flamm durch starck zugekommenen Wind so erbrunnen, dass alle Hülf, und Rettung vergeblich ware...« (25. 1.). A tűz óriási méreteket öltött : »... schon erzehlte Brunst ... die erschröcklichste, sintemalen das Feuer mit brinnenden Tach-Schindlen nicht allein in der Oberen Stadt von einem Haus in das andere geflogen, und angezündet, so dass auf einmal alles ein Feuer, und nicht mehr zu retten ware, hierdurch in dem Fischer-Städtel manche Häuser eingeäschert worden, sondern auch das grosse Magazin, gantze Wasser-Stadt, und gegen über benachbarte Stadt Pest, als wohin feurige Schindel durch den starcken Wind über die Donau getragen worden, in äusserster Gefahr, verbrennet zu werden, gewesen

... « (40—41. 1.). 3. Tanulmányok Budapest múltjából. I. 33