Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

Az 1719. év elejére befejeződtek végre a tetőzet munkálatai is úgy, hogy a haditanács január 25-én kelt érdeklődésére, hogy az 1718. év folyamán mit végeztek a palotán, Iyöffelholz már azt felelhette, hogy »... die haubtmauren des Schlosses völlig auf geführet und unter tach gebracht worden.« (HKR 1719. Bxp. 261.) A palota valóban »tető alá került«, de még mindig nem mutathatta befejezett épület képét, mert a tetőszerkezetnek maradtak még befedetlen részei is. Kétségtelen az oly fontos tetőfedés teljes befejezésének elhúzódása az 1720—1723. évek költségvetéseiből, melyekben külön tételt jelent a fedőcserepek beszerzése és a hátralevő befedés munkája. A fedélszék fel volt tehát állítva, de alkalmasint a keskeny szárny tetejéről hiányzott még a tulaj donképeni igazi védelem az esőzés stb. veszélye ellen. Ezenkívül természetesen hátra volt még a belső- vagyis közfalak felhúzása, a belső és külső részletek kidolgozása és a felszerelés, hogy a palota beköltözhető legyen. Brre azonban a nyomok szerint sohasem került sor. A maga egészében a palota mint királyi rezidencia sohasem nyert befejezést. Az építési pénztár 1719-ben válságos helyzetbe került. I^öffelholz véleménye szerint a palota építési költségeit csak valami más pénzalap igénybevételével lehet fedezni. Az örökös anyagi korlátozottság bénítólag hatott a munkára. A várparancsnok a megyék közmunkájának 1718-as kimutatásában kénytelen kiemelni a hátralékot és kérdezi, hogy rendeljen-e el végrehajtást »wider die morosos«. Bzzel szemben Pest városa több ízben fizetett már 1000 forintot. A szükség azt parancsolja, hogy a rézanyag és az árvái fa és cölöpök átengedését is ingyen kérjék. Március 15-én a haditanács mindent megígér : a megyék részvételének lassú menete miatt a magyar kancelláriát, a réz- és faanyag ügyében a kamarát fogják elővenni és addig a budai kemencékben előállított tégla eladását kell segélyforrásul használni. Bbben a levelében jelzi a haditanács, hogy Prati Bécsből nemsokára visszatér Budára. Prati gyakran fordult meg ezidőtájt Bécsben. A palota építkezési munkálatai az ő felügyelete alatt folytak, de amellett behatóan foglalkozott a palota belső beosztási és általában kivitelezési terveivel is. Amikor I/öffelholz április vége felé két hétre ismét Bécsbe küldi, élőszóval adja elő tervezetét arra vonatkozólag, hogy a palotát anélkül, hogy változtatni kellene rajta, hogyan lehetne úgy rendezni és beosztani, hogy benne a parancsnok és törzskari személyek alkalmas lakást nyerjenek. A haditanács szorgalmazta ezt az ötletet már az építkezés megindulása előtt is. A várparancsnok viszont benyújtja a fedélszék munkájának elszámolását is, valamint kivonatban a megyék 1718-as teljesítményét és fentmaradt tartozásukat és ismételten sürgeti az ereszcsatornák rézanyagát. Nyomról-nyomra, fokról-fokra épült a palota, hol ezt, hol azt a részletmunkát végezték el rajta, a lehetőség szerint illesztettek hozzá, amint valamit sikerült a kamarától vagy a megyéktől kiharcolni, de még mindig csak a legkülsőbb, nyers karbahelyezésig jutottak. Fél esztendőn keresztül kellett szorgalmazni az ereszek és lefolyók fontos anyagát, bár a tető közben már elkészült és csak egy kisebb része várt teljes befejezésre. Mégis állt már az épület és a fedési munkálatok elvégzése után a belső építkezésre, a helyiségek elosztására és lakhatóvá tételére került volna a sor. B tekintetben fontos szerep várt Pratira. Május első felében visszaérkezett Budára, miután Bécsben szóbeli jelentést tett a palota 15