Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

belső tervezetének megváltoztatásáról, illetve alkalmassá tételéről parancsnoki és törzskari lakosztályok befogadására. A tervbevett változtatások — mint Iyöffelholz jelezte — a már kész alap- és felépítményt egyáltalán nem érintették, csak a közfalak elosztására és a belső tér kihasználására vonatkoztak. Prati módosításait a haditanács nem vetette el, bár, mint látni fogjuk, kétségeket támasztott velük szemben, — máskülönben az új tervezet lekerült volna a napirendről — és erre vonatkozólag szándékozott a várparancsnok Pratival megbeszélést folytatni. Február óta állt az építkezés munkája, közben az új belső építési terv Prati kezében megjárta a haditanácsot, mely Iyöffelholz jelentésére május 17-én felelve kikéri a parancsnok véleményét az építkezés folytatására nézve. A legközelebbi lépés, mint már láttuk, a közfalak megépítése és a belső kiképzés lett volna : annak megoldásában azonban Prati új terve változást hozott. Löffelholz május folyamán gyengélkedése miatt nem foglalkozhatott a megváltoztatott tervezettel : »Löffelholz . . .berichtet, dass Br den von dem Architecto Pratti geänderten riss vom alldasigen Schloss seiner unpässlichkheit halber noch nicht habe übersehen khönen. ..« (HKR 1719. Exp. 893.) Két fontos megállapítást tehetünk e protokollum alapján, egy negatív és egy pozitív irányút. Mielőtt Prati foglalkozott volna a palota belsejének építészeti elrendezésével, illetve annak megváltoztatásával, létezett már arra vonatkozó terv, megvolt már minden valószínűség szerint a földszint, első és második emelet közfalainak alaprajza is. Volt tehát egy — valószínűleg hármas — alaprajz, melyen Prati változtatásokat eszközölt, illetve amelynek keretébe új és más belső megoldást tervezett. Hz a körülmény és a protokollum szövege határozottan amellett szól, hogy ez az eredeti alaprajz nem tőle származott, bár magában véve még nem lehetetlen, hogy régebben papírra rögzített elgondolását és tervét a haditanács kívánságára később (1719 április-május) átdolgozta. De ne akarjunk mást és többet kiolvasni L,öffelholz levelének kivonatából, mint amit és amennyit épen mondani akar. Kitől származott tehát az eredeti alaprajz, az eredeti elgondolás? Ha a palota művészi kivitelezésének eredeti tervét a föntebb (1718 szept.) tárgyaltak alapján nem is mertük fenntartás nélkül Hölblingnek tulajdonítani, a belső kiképzésre vonatkozó első eredeti tervezet szerzője csak Hölbling János lehetett. Tőle nyerték a külső főfalak nyers formájukat, neki köszönhette tehát a palota új alakját : kellett lennie tehát tervezetének a belső beosztásra, a helyiségek elrendezésére is. így következtetéssel is eljutunk annak a megállapítására, amit a Hofkriegsrat fentebb idézett 1716-os Exp. 231. számú februári protokolluma már igazolt, hogy tudniillik Hölblingnek kidolgozott terve volt a palota belső kiképzésére is. De nem is akadunk az új palota építésével kapcsolatban Hölblingen és utóbb Pratin kívül más építőmester vagy mérnök nevére. A »Goseauféle tervezet« elszigetelt, bizonytalan sorsú, de kétségtelenül abbamaradt jelenségnél nem volt több, mert hiszen e névvel aztán többé már nem találkozunk. De különben is e terv a protokollum tanúsága szerint elsősorban az erődítmény munkálataira vonatkozott. A negatív irányú megállapítás mellett, hogy az első alaprajz nem Pratitól származott, rögtön adódik a pozitívum is : Prati új, részben esetleg lényegesen más tervezetet készített, azzal jelentkezett Bécsben a haditanácsnál és azt volt megbeszélendő a várparancsnokkal. Blőrebocsá16