Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49
mindenesetre az, hogy ekkor már misem állott útjában a szükséges faanyag kiutalásának és a tető elkészítésének és befejezésének. De ezzel egyidejűleg elérkezett az ideje annak is, hogy az illetékesek a nyersen álló palota részletes kiképzésére és díszítésére is gondoljanak. A továbbiak során látni fogjuk, hogy ezekre a — már művészi — munkákra mennyiben került, mennyiben kerülhetett sor. Az utalás a Hofkriegsrat protokollumainak természete szerint megint csak külsőleges és vázlatos, de, ha alapot nem is ad a kérdés művészettörténeti vizsgálatára, talán kiindulópontul vagy irány adásul mégis szolgálhat. Óvakodom a műtörténész munkájába a legcsekélyebb mértékben is belekontárkodni, azért csak egyszerűen közlöm a várparancsnok megfelelő levelének kivonatát : »Iyöffelholz Freiherr General fraget sich widerholter an, ob das Schloss Gebäu nach approbation seines vorfahrers auf Italienische arth mit Postamenten und Statuen, oder nach dem beyligenden Vorschlag des Cameral Architect Pratti solte aufgeführet werden.« (HKR 1718. Exp. 1432.) Megtudjuk e pár sorból, hogy a várparancsnok úgy látta, hogy itt az ideje a palota külső és belső részletkiképzésének, ami a palota leglényegesebb főalkotóelemeinek (főfalak, tető) a közeli jövőben remélt elkészültét igazolja. Megtudjuk, hogy Regal tábornok az olasz díszítő stílust óhajtotta érvényesíteni és megtudjuk, hogy a kamarai építésszé előlépett Fortunato de Prati más elgondolásban tervezte a palota kiképzését. Ki volt a Regal által jóváhagyott terv készítője? Az új palota alapformáját a készen állott és felhasznált rom-falak nyomán — úgy láttuk — Hölbling Jánostól nyerte, aki a palota belső kiépítését is megtervezte. Előre kell bocsátanom, hogy már erre a munkára is csak egészen elenyésző mértékben került sor, végeredményben tehát, akármelyik terv nyert is végleges jóváhagyást — a Hölbling-féle eredeti vagy a nála többre értékelt Pratié — : kivitelre egyik sem került. Annál kevésbbé jutott el az épület a díszítő- és részlet-kiképzésig. Hölbling szerzőségét az új palota törzsformájának elgondolására és megkonstruálására nézve el kell fogadnunk. Itattuk, hogy az épület belső kiképzésére is készített tervet, de a Regal-féle művészi megoldás tervezőjét is benne keresni mégis csak puszta hipotézis leime, melyet támogat ugyan a palota nagy vonalakban értett megtervezésére vonatkozó és bebizonyítottnak vehető szerzősége és az, hogy a belső architektonikus megoldásra is voltak kész tervei, valamint minden más név hiánya, de amely mégis több szempontból nehezen látszik elfogadhatónak. Nem beszélve a levéltári adatok hiányáról, melyek Prati tervező szerepét is csak az idézett két alkalommal említik, úgy tudjuk, hogy Hölbling inkább gyakorlati építőmester, semmint tervező mérnök vagy épen művész volt. 22 ) Erre utal már foglalkozásának megjelölése is : »Baumeister«, sőt néha »Maurermeister« is. Egyetlen levéltári forrás sem mondja ki, hogy Hölbling, Prati vagy valaki másnak a tervezetét szánta-e az illetékes hatóság megvalósításra (kivéve Hölbling tervének elfogadását az új palota alapformájának kialakítására vonatkozólag): ez a tény, minden más csak következtetés. És itt különbséget kell tennünk a nyers falazat építése és a belső architektonikus beosztás, valamint belső és külső díszítő kiképzés között. Az elsőnek elgondolása az adatok szerint Hölblingtől eredt, a másik kettő pedig vallhatja szerzőjének Pratit, mint aki építészi kvalitásokban Hölblinget messze felülmulta, annyival is inkább, mert a Prati-féle tervezettel szembeállított »olasz stílus« díszítő tartozékai nem szerepelnek a későbbi végleges költségvetésekben. A hadi13
