Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Rokken Ferenc: A hajdani Angol Királyné-szálloda és az első dunaparti sétány 112-123

polgárság között nagy elégedetlenségre szolgáltatott alkalmat, mivel úgy tűnt fel előttük, mintha a tanács titokban játszotta volna át Hilmayer Mátyás kezére az ingatlant. A választott polgárság még aznap — 1789 június 17-én — átiratot intézett a tanácshoz, melyben tiltakozott az árverés nélküli eladás ellen, sőt felhozta indokolásában azt is, hogy Bobics János ügyvéd hajlandó lenne az árverést 5000 forinttal kezdeni (. . . .dann auch einer der erwählten Bürgerschaft einverleibter Bürger Herr Johann v. Bobics Iyandes-Advocat für dieses Wirtshaus, wenn es der normalmassigen Meistbiethung ausgesetzt wird, zum ersten Anschlagsboth 5000 fl. der erwählten Bürgerschaft angebothen hat. Pestvárosi levéltár. Int. a. m. 3343.) A pestvárosi tanács azonban kitartott továbbra is eredeti álláspontja mellett és elfogadta Hilmayer Mátyást vevőnek 4000 forint összeg lefizetése ellenében. Az ügy végül a kir. kamara elé került, mely 1789 szeptember 30-án kelt leiratában értesítette a pestvárosi tanácsot, hogy az adás-vételi jogügyletet helybenhagyta, minek alapján Hilmayer végérvényesen a kocsma és a hozzátartozó telek tulajdonosa lett a fenti összegért. (Int. a. m. 3343.) Hilmayer Mátyás ezt az ingatlant 1791 április 9-én irattá át a nevére, amiről a pestvárosi telekátírási jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: »Den 9-ten Aprill 1791. Verlanget Mathias Hillmayer das unter der Grundbuchs No. — liegende und mit der No. 6 gezeichnete Brück Stadt Wirths Hauss, für welches er 4000 fl. anerbothen hat, im Gleichförmigkeit einer untern 17. Juny 1789 erflossenen Magistratual Determination auf seinen Namen zu überschreiben, von welchen, weilen es ein Städtischer Grund ist, keine Pfund Kr. bezahlet werden.« (Belvárosi telekátírási jegyzőkönyv 1791—1795.) A most ismertetett telekvásárlással egyidejűleg, 1789 június 2-án, megvett Hilmayer Mátyás egy újabb ingatlant, mely a kocsma telkével szomszédos volt. Bhhez pedig az akkori »Új vásártér« (mai Erzsébet-tér) szabályozásával kapcsolatosan jutott. Ugyanis az új vásártér helyének kijelölése alkalmával parcellázták fel a mai Lipótvárosnak a városfal mellett fekvő nagy részét. A telekkihasításokat a városfal északi rondellájánál kezdték meg, vagyis Hilmayer Mátyás kocsma-telkének közvetlen szomszédságában. Ez a telek volt az 1-gyel jelzett, melynek területén az északi rondella is állott ; a telek kiterjedése 289 Q-öl volt. Hilmayer az 1789. június 2-án tartott első árverésen vásárolta meg az 1. számmal jelölt rondella-telket, négyszögölenként 21 forintért. A.teljes vételár 6069 forintot tett ki, amiből 2023 forintot Hilmayer azonnal le is fizetett a városi pénztárba, mert az árverési feltételek szerint a vételösszegnek egyharmadrészét azonnal ki kellett egyenlíteni. Ugyancsak árverési feltétel volt az is, hogy a vevőnek, illetve a mindenkori tulajdonosnak az ingatlanra négy éven belül házat kellett építtetnie. Hilmayer Mátyás 1789 június 17-én az 1. számmal jelzett telkét kötelezvény kiállítása mellett a pestvárosi tanács beleegyezésével átengedte Kemnitzer Jánosnak 6069 forintért azon feltétellel, hogy az árverési feltételek most már'az új tulajdonost kötelezik. Az adás-vétellel kapcsolatosan Hilmayer és Kemnitzer egymás között a két szomszédos telek határvonalára nézve bizonyos módosításokat végeztek, amennyiben az 1. számú telekből 19 négyszögölet Hilmayer a kocsmatelekhez csatolt, amiért 400 forintot fizetett Kemnitzer Jánosnak. A határváltoztatás után a Kemnitzer-féle telek 270 n-ölet, a Hilmayer-féle telek pedig 165 O-ölet tett ki. Természetesen az 1. számú telekre nézve az eredeti vételár is ennek megfelelően 8. Tanulmányok Budapest múltjából. I. 113