Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Rokken Ferenc: A hajdani Angol Királyné-szálloda és az első dunaparti sétány 112-123

módosult, mert a kötelezvény értelmében 5669 forintban lett megállapítva (. . . bezahlet gedachter Herr Kemnitzer an das Stadt Kammeramt den Kauff

schilling des ganzen Betrages von der Stelle No. 1. und zwar das 3-tel in baar mit

. . . 2023, und an Obligation . . . 4046, zusammen 6069 fl., dahingegen hat Herr Hillmayer an Herrn Kemnitzer baar zu erlegen . . . 400, mithin kommt die Hausstelle 5669 fl. Pesti levéltár Int. a. m. 4831.) 1790-ben Hilmayer Mátyás a kocsmatelekhez hozzávásárolt egy újabb 135 •-ölet kitevő telket, mely az ő telkével és a Kemnitzer-féle ingatlannal is szomszédos volt. A telek vételára négyszögölenként 21 forint volt. Az előadott telekszerzések után a Kemnitzer- és Hilmayer-féle ingatlanok kiterjedése és összetétele a következőképen alakult : Kemnitzer János tulaj donában levő 1. számú telek 270 •-öl Hilmayer Mátyás tulajdonában levő kocsmatelek ..146 •-öl « « « « Kemnitzer-féle 19 •-öl « « « « 1790-ben vett .135 •-öl Összesen 300 Q-öl Hilmayer Mátyás ezt a 300 •-öl

es telkét — melyen levő kocsmáját időközben átalakíttatta— 1791 április 9-én eladta Kemnitzer Jánosnak olyanformán, hogy a kocsmatelket 4000 forintért, a hozzácsatolt 19 és később megvett 135 •-ölet pedig 2835 frt s 1165 frt kulcspénzért, tehát összesen 8000 forintért engedte át. (Pesti levéltár : Telekátírási jegyzőkönyv 1791/95.) Bzután Kemnitzer János a most megvett telket az 1789 június 17-én vásárolt ingatlanával — mint szomszédos területeket •— egyesítette és egységes telekkomplexummá alakította át, melynek területe 570 •-ölet tett ld. Az egész telektömbért pedig összesen 13.669 forintot fizetett. A belvárosi első telekösszeírásban, mely körülbelül az 1822. évi állapotot tüntette fel, a Kemnitzer-féle ház 2. számmal volt megjelölve és terjedelme 673 •-ölet foglalt magában. Ismeretes dolog, hogy az 1791. évi állapot szerint csak 570 •-ölet tett volna ki a területe, vagyis 103 •-öllel volt kisebb. Ez a területnagyobbodás 1811-ben következett be, amikor Kemnitzer János az ő telke után sorrendben következő Jung-féle telket, illetve házat »jure vicinitatis« megvásárolta később történendő fizetés ellenében (. . . nachfolgender Ausgleichung). A Jung-féle házhoz tartozott egy 95—100 •-ölet kitevő telekrész is, amely a »jure vicinitatis« címén történt telekvásárlással ugyancsak Kemnitzer János tulajdonába ment át és ezt számították hozzá az eredeti 570 Q-öl területhez. A Jungféle ház, illetve ingatlan —miután a teljes vételár kiegyenlítése nem történt meg — sohasem került a Kemnitzer-család valóságos tulajdonába, kivéve az említett 95—100 •-ölet, mert az 1811 augusztus 22-én »jure vicinitatis« történt telekkönyvi bejegyzés csak elővásárlási jogot foglalt magában. Ennek igazolására szolgál az is, hogy a későbbi telekösszeírásokban nem fordul elő Kemnitzer János mint a Jung-féle ingatlan tulajdonosa, de nem szerepel a Jung-féle ház Kemnitzer János hagyatéki leltárában sem, ami kétségtelen bizonyítéka annak, hogy nem lett az ő tulajdona. Kemnitzer János halála után a Nagy- és Kishíd-utcában 2. számmal jelölt ház — több más ingatlannal együtt — fiára, Kemnitzer Károlyra szállott át örökség címén. Az átírást az 1826 december 28-án kelt telekátírási jegyzőkönyv foglalja magában. Kemnitzer Károly azonban rövidesen 114