Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
kamara azáltal próbálta megszüntetni, hogy már az első esztendőkben megküldte az adminisztrációnak az alsó-ausztriai kódexet. Amikor 1693 végén a budai bitófaépítés körül kirobbant az ismeretes konfliktus, az adminisztráció határozottan meghagyta a tanácsnak, hogy a büntetőügyeket a vele közölt Landgerichtsordnung értelmében intézze." Ennek a kódexnek érvényesülésén az udvari kamara és budai igazgatósága éberen őrködött. 1696 elején a Hofkammer meghozta felmentő ítéletét a gyermeküléssel vádolt Anna Mária kikeresztelkedett török nő ügyében. Megállapította azonban, hogy a budai magisztrátus az alakiságok (formalia) tekintetében nem tartotta meg a Pr. Cr. előírásait; nevezetesen nem hozta meg a tortúrát elrendelő közbenszóló ítéletet, a vádlottnak feltett kérdéseket és ennek válaszait sem jegyeztette fel rendesen. Ezért ismételten figyelmeztette, hogy az előforduló büntetőügyekben az osztrák büntetőtörvénykönyv szerint járjon el, de közbenszóló ítéletét végrehajtás előtt terjessze fel hozzá. 100 Az ellátóhivatal lisztjének tolvajai elleni büntetőpert is a Pr. Cr. módján, articulatim kellett lefolytatnia a városnak. 101 Nem elégedvén meg az így ismételten előírt és a gyakorlatban is követett osztrák büntetőtörvénykönyvvel, a kamarai adminisztráció a szembesítés és a tortúra körüli hibákra, valamint az ügyek túlságos elhúzódására hivatkozva 1702. március 5-én külön büntetőeljárási utasítást (Criminal Instruction) adott Budának és Pestnek. Ez elsősorban a tortúra részleteit szabályozta (ezekre hamarosan visszatérünk), ezenkívül azonban felvázolta a büntető per fő szakaszait. Az első teendők az utasítás szerint, hogy a bűncselekmény elkövetéséről (corpus delicti) a hatóság bizonyságot szerezzen, és a tettest őrizetbe vegye. Ezután hallgassa ki a cselekményhez szabott kérdőpontok alapján sommásan és „jóságosan"; szükség szerint szembesítse társával vagy a tanúkkal; ha pedig még mindig tagadna, a szakértőkkel együtt megfogalmazott közbenszóló ítélet (bey Vrtl) alapján minél előbb kínozza meg az itt részletezett módon. A megkínzott vádlott válaszait és vallomását világosan foglalják írásba, majd néhány nap múlva ismét állítsák elő, és a városi tanáccsal közölt osztrák büntetőkódex alapján hozzák meg a felmentő vagy marasztaló ítéletet. Ezzel a per még nem ért véget, mert az iratokat további elbírálás végett az adminisztrációhoz kellett felterjeszteni, mely azután meghozta határozatát. 102 Alig telt el egy hónap, Taubner Mária gyermekölési ügyében az udvari kamara újabb elvi nyilatkozatot tett. Megrótta a pesti tanácsot, hogy az ítéletet nem összes tagja, hanem csak a bíró írta alá, s a jövőre nézve megkövetelte valamennyiük 99 KA Exp. 1693. dec. 15, no. 48, Acta adm. cam. aznapról: ... in Criminalischen Vorfahlenheiten nach der alhiessigen Administration communicierten Landgerichtsordnung procedirt, vnd die Process vnd Executiones wider die Delinquenten sine protractione Justitiae vollzogen werden sollen . . . Vö. Gárdonyi i. m., Századok 1916, 489. 100 KA Hofb. 1696. jan. 19, no. 12, Acta adm. cam. aznapról: . . . dieVorkhommende Processus Criminales der Österreichischen Landtsordnung gemäss einrichten solle . . . Az adminisztráció továbbítja: KA Exp. 1696. jan. 27, no. 93, Acta adm. cam. mint fent. 101 KA Exp. 1698. aug. 20, no. 39: secundum formám Processus Judicii Criminalis prescriptam articulatim . . . 102 Acta adm. cam. 1702. márc. 5; Int. a. a. nr. 596.
