Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
A pesti tanácsjegyzőkönyvek nem regisztrálják olyan pontosan a törvényszolgák felvételét és elbocsátását, mint a budaiak, ezért itt homályosabb a kép. Kezdetben — a jelek szerint — a katonák, a hajdúk végezték a törvény szolga teendőit. A pesti tanács egy korai esetben büntetésnek tudta be azt, ha valakit ők vezettek elő. Módszereik nem voltak valami kíméletesek; egy ízben azt olvassuk, hogy a helyettes bírót sértegető Hein Jakabot öt hajdú erőszakkal lökte be a börtönbe. 125 A Budán is megtalálható tanácsszolgáról (Stattdiener, Rathsdiener) 1692-ben hallunk először, ez azonban legfeljebb átmenetileg láthatta el a karhatalmi feladatokat, lényegében hivatalsegéd volt. 126 Az első pesti törvényszolga Baumberger Márton lehetett, akit havi 5 forint és évi 10 szekér fa javadalmazással 1693 vége felé vett fel a tanács. 127 Működésére rossz fényt vet Proberger bíró egy későbbi bejelentése a magisztrátus ülésén. Eszerint a város tör vény szolga ja nem megfelelő, nem nyújt biztonságot, mert mindenféle embereket bebocsát a letartóztatottakhoz; a bíró ezért előre kimenti magát arra az esetre, ha valamilyen baleset történnék. 128 Valószínűleg 1696-ban váltották fel egy másikkal; erre az évre tehető az elveszett instrukció, valamint a Scherge díjazásának reánk maradt részletezése, amelyről nemsokára lesz szó. 129 Talán ekkor vették fel Wenckh Andrást, aki 1698-ban sikerrel kér heti 5 garas fizetésemelést, majd egyenruhát. Ez iglaui posztóból készült vörös kabát, melynek kihordási idejét is megállapítják, két évben. 130 Több név sajnos az egész időszakban nem fordul elő, a jegyzőkönyv mindig csak „a törvényszolgáról" beszél, pl. amikor megemlíti, hogy a strázsamester megverte és gyalázta, s emiatt le akarja tenni szolgálatát. Később a város bélelt kabátot juttat neki, majd 1705-ben a bér elmaradása miatt a jövőre havi 6 forint fizetést igér, de mert ez is kimaradozik, az Ínséges időkben heti 5 font hússal és napi egy garasnyi kenyérrel javadalmazza. 131 Ezekből az adatokból nem tűnik ki, még mindig Wenckh töltötte-e be az állást, vagy más személy. A törvényszolga járandóságának részletezése viszont ebben az időben egyedülálló forrás, már csak funkcióinak megismerése szempontjából is. Eszerint a járandóság 1 ft 10 garas hetenként (azaz másfél rénes forint), és újévkor egy akó bor, a városterület kijelöléséért ugyancsak másfél forint. Egyes cselekményekért külön díjazás jár: a városon belüli letartóztatásért 8 garas, azon kívül 4 garas, a fogoly behozataláért 2 garas, vasra verésért 1 ft 10 garas, tolvaj vagy parázna megbüntetéséért ugyanennyi, 132 verésért 125 Ptjkv. 1688. júl. 7, 1. 1; uo. 1689. jún. 1: mit gewalt hineingeschoben worden, I. 25. "s Ptjkv. 1692. ápr. 29: Stattdiener, I. 58; máj. 10: Hans Weber Rathsdiener, I. 60; aug. 27: Martin Kling Stattdiener, I. 73. 127 Uo. 1693. dec. 4, I. 130. 128 Uo. 1695. ápr. 8, I. 265. 129 Int. a. a. nr. 130. 1 30 Ptjkv. 1698. máj. 23, jún. 23, n. 117, 125. 131 Uo. 1700. júl. 30, H. 388; uo. 1702. ápr. 4: den Rokh mit Pey gefüttert machen zu lassen, III. 34; 1705. máj. 6: fizetés, . . . weil die Stattbediente solang ohne soldt leben, III. 326; 1705. júl. 22: természetben, III. 336. Pesti lt., a kamarási hivatal 1703-i számadáskönyve szerint ez évre a fán kívül 79 forintot vett fel. 132 A forrás — Int. a. a. nr. 130. — ezt mondja: Item so einer in Diebstall oder Hurerey interessiret ist . . . De a letartóztatás díja kevesebb, és ez a tétel a büntetések között szerepel.
