Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet

Budára tájékozódni, s egy szolgát helyettesül. A tanács végül is megunta a várakozást, és jobb híján Wagner megbízatását hosszabbította meg „jó magaviselet" feltételével.

112 A feltétel szemmel láthatóan nem teljesült. Wagner elcsapását nem vették ugyan jegyzőkönyvbe, de 1700 februárjában kérésére kifizették neki 6 forint hátralékát és a foglyok után járó tömlöcpénzt (Arrestgeld). Hogy nem egyszerű felmondásról van szó, az feleségének az áristomból nemsokára történt elbocsátásából következik, „mivel ártatlansága bebizonyosult." Talán ő is gyanúba esett, hogy részt vett a foglyokkal való erőszakoskodásban, vagy dolgoztatta őket.

113 Buda tanácsa még ugyanebben a hónapban Ibinger János Györgyöt alkalmazta Wagner helyébe a szokott fizetéssel, s ezt az ismert rendszertelen módon ki is adogatta neki.

114 Nemsokára hatalmi jelvényt is kapott, és engedélyt arra, hogy egyenruhája karjára a város címerét felvarrhassa. Alibériához (Statts liberey) csak a posztót szolgáltatta a város, a foglyok között akadt szabó, aki megvarrta.

115 De arra, hogy Ibinger sem volt jobb elődeinél, elég egy kis epizódot idézni. Egy sváb szolgálótól azzal lehetett pénzecskéjét kicsalni, hogy letartóztatással ijesztgették, amikor a törvényszolga úgyis mindent elvesz tőle.

116 A Multz közjegyző rovására elkövetett visszaélések miatt Ibinger is bilincsbe került három napra, állásvesztéssel fenyegették meg, s ezután csak a polgármester engedélyével hagyhatta el a várost.

117 Egy darabig még elviselték, rendesen (igaz, csak borban) fizették, még 4 ft újévi jutalmat is adtak neki.

118 De Ibinger becsülete is kitelt; 1702 derekán már volt törvényszolgának mondják, és feleségének kegyelemből juttatnak még némi pénzt és fát.

119 Utóda Rigler Bálint röggendorfi vincellér lett, ugyanolyan fizetéssel és fajárandósággal; ő azonban már 1703 tavaszán lemondott, nemsokára pedig egy férjes asszonynyal Ausztriába szökött.

120 Csak nyáron lépett a helyére a messkircheni születésű Jüngling József,

121 akiről feljegyezték, hogy gyalázta és megverte a városi strázsamestert, s ezért 15 ütést szenvedett el a koldusbíró kezétől.

122 A következő név szerint ismert törvényszolga, Khell András, 1707 őszén foglalta el állását,

123 előtte Schultz Márton koldusbíró működött helyettesként.

124 112 Uo. 1698. máj. 21, szept. 4, dee. 17, 1699. febr. 23, 27, nov. 20, II. 296, 381, 413, 455, 457, 592, ÜL 19, 21, 133; levelezés Klinger jöveteléről: Acta adm. cam. 1699. febr. 22. 113 Btjkv. 1700. febr. 12. márc. I, Hl. 162, 165, IV. 18, 22. 114 Uo. 1700. febr. 26, ápr. 2, IH. 164, 196, IV. 21, 54. 116 Uo. 1700. jún. 18, 1701. ápr. 11, HL 232, 374, IV. 97, 277; uo. 1702. febr. 17: liberey, III. 490, IV. 427. 116 1701. júl. 8, III. 412, IV. 324—328. 117 1701. júl. 20, 27, Hl. 418, 420, IV. 334, 337. 118 Uo. 1701. okt. 21, 1702. jan. 3, HL 442, 472, IV. 364. 119 Uo. 1702. jún. 12, IH. 517, IV. 467. Az állás üresedésót említi Corr. mag. 1702. jún. 15. a megelőző hónapokra nézve. 120 Kinevezése uo. 1702. jún. 16, Hl. 516, IV. 466. Camissol kiutalása számára uo. 1702. okt. 27, IH. 544, IV. 499. Lemondása uo. 1703. márc. 7, HL 612, IV. 592; szökése Corr. mag. 1703. máj. 8. 121 Alkalmazása, Mondur kiutalása uo. 1703. aug.31, szept. 5, IH. 662—663, IV. 667, 669. 122 L. fent 83. jz. 123 Btjkv. 1707. szept. 23, VI. 541. 124 L. fent 85. jz.