Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)

Samel etiam tutela suscepta durabit, in mare usque ad 22. aetatis annos completum, et in foemina usque ad 20. annos

78 nisi prius matrimonii copulatio praecederet. Articulus VII Excusantur atutelae onere 60. annis maiores, perpetuo morbo laborantes, pauperes, qui 6 vel plures habeant liberos, item senatores, nisi quis ob jus sanguinis sponte susceperit. Articulus VIII Quod si mater tutrix ipse esse

79 velit, et alias nullum obstaculum esset, poterit esse, a senatu autem unus aut duo boni viri et non suspecti ut contutores ordinentur. TITULUS V. De fide iussoribus Articulus I Liberum sit creditori quem ob solutionem debiti prius convenire velit, principalem debitorem, vel fidei jussorem eius. Fideiussor ad solutionem adstrictus habeat, tarnen regressum suum ad principalem debitorem

80 ad solutum rehabendum. Articulus II Fide iussio non habebit locum pro incarcerato poenam vitae promerente, ut ex carcere dimittatur, nec ab impubère, pupillo furioso, vel mente capto, item nec a muliere facta, nisi ea de onere fideiussionis, et privilegio muliebri satis informata et postea senatus consulte- Velleiano

y:v renuntiaverit speciatim. Articulus III Si debitor ab obligatione debiti vel usurarum liberari velit, vel etiam nesciret, cui secure solvendum esset, vel si creditor, potius exécuta bona, 78 ad vigesimum 79 tutrix esse so regressam summám principalem debitorem yy A senatus consultum-ok az írott római jognak egyik, a hozott törvényen (lex) kívüli alakjai, melyek csak a történeti fejlődés során váltak általánosan kötelező erejűekké. Nevüket rendszerint a javaslattévőtől nyerték. A senatus consultum Velleianum tiltotta a nőnek másért való kötelezettségvállalását; az ily alapon indított keresetet a mondott jogforrásra való hivatkozással „exceptio"val ellehetett utasítani. (Személyi Kálmán : Római jog. 2. kiad. Kolozsvár. 1941. I. 95.) — A nőknek a római jog alapján való jogegyenlőtlensége akkor részben jogvédő jellegű volt: a jogban járatlanabb nőnek félrevezetését volt hivatva megakadályozni.