Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)
A pesti tanács jogkönyvtervezete ennek a küzdelemnek fontos láncszeme volt. A város — miután a felszabadítás és betelepítés óta eltelt egy évtized alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a kamarai igazgatóságtól nem várhatja lényeges belső kérdéseinek megoldását — a hivatalos út mellőzésével közvetlenül az uralkodóhoz fordult, előadta panaszait, s kérte a szabad királyi városi jogoknak a tervezetben foglalt megerősítését. A város felterjesztése — amelynek a jogkönyvtervezet mellékletét alkotja — minden alapvető társadalmi problémára kiterjedően, velős összefoglalását nyújtja a város súlyos problémáinak. Ekkor azonban a helyzet még nem volt érett arra, hogy a felterjesztés eredménnyel járhasson. A bécsi kamara és a kamarai igazgatóság útjai ekkor még nem váltak el egymástól teljes mértékben. így a bécsi szervek az ügy intézését a hivatalos útra terelték. A tervezetet hosszú ideig elfektették az államigazgatási gépezet igen lassan dolgozó különböző fórumain, s az formailag nem is került soha megerősítésre. Tartalmilag viszont közjogi vonatkozásaiban új életre kelt az 1703. évi szabadalomlevélben. Ha formaüag nem is volt közvetlen eredménye, annál nagyobb volt közvetett hatásának jelentősége. A hivatalos út megkerülésével beadott tervezet fokozta a kamarai igazgatóságnak a tanáccsal és az egész városi polgársággal szemben régóta fennálló bizalmatlanságát. A kamarai igazgatóság egyre merevedő álláspontja megbontotta a kamarai igazgatóság párthíveinek, az ún. kameralistáknak addig egységes táborát. Emiatt az 1698. évi tisztújításon súlyos személyi válság keletkezett, ami viszont hozzájárult ahhoz, hogy az udvari kamara 1699-ben vizsgálatot rendelt el a városban. Ez a vizsgálat teljes egészében a Proberger és Mosel-vezette önkormányzati-tanácsi csoportnak adott igazat, s komoly formában egyengette az udvari kamara és a városi vezetőség érdekazonosságának útját. Ez az út pedig a privilégium elnyeréséhez vezetett. Éppen ezért a jogkönyvtervezetet — jóllehet nem vált belőle formai jogszabály — a pesti városi önkormányzatért vívott küzdelem egyik legfontosabb dokumentumának tekintjük. * A jogkönyvtervezet az Országos Levéltárban két példányban maradt reánk, ezek közül azonban egyik sem tekinthető eredeti első fogalmazványnak. Az egyik példány 2 — melyet a továbbiak során ,,A"-val jelölünk — a következő iratféleségekkel együtt található: 1. a város közvetlenül az uralkodóhoz írt felterjesztésének eredeti, az udvari kamaránál 1697. február 4-én iktatott példánya (a továbbiakban „E"), melynek a jogkönyvtervezet eredeti példánya volt a melléklete. Ez a melléklet — tehát a tervezet eredeti szövege — az iratanyagban nem található; feltehetően a Hofkammerarchivban helyezték el. 2. a felterjesztés és mellékletének másolata, melyet az udvari kamara készíttetett. E másolatokat — valamint nyilván elnézésből az eredeti felterjesztést — a kamara február 8-án azzal küldte meg a budai kamarai adminisztrációnak, hogy arról tegyen véleményes jelentést. A latin nyelv2 OL Cam. adm. Ofen Hof befehle 1697. febr. nr. 4. (fasc. 3862. fol. 128—149.)
