Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

hogy a vesztőhely az újlaki felső piac mellett kapott helyet.

82 A tanács nem sajnálta rá a pénzt, a munkát még a tavasszal, 693 forint 7 és fél krajcár költséggel el is végeztette.

83 A tanácsjegyzőkönyv fogalmazványpéldányában ezt a bejegyzést találjuk: ,,NB. das hochgerichtserbauen den 29. Apr. zu protocoliren", a tisztázatban azonban már elhagyták a részletezést.

84 A város bizonyára a végre mégis kiadott haditanácsi utasításnak köszönhette az eredményt és a katonai hatóságok elnéző magatartását. Ugyanebben az esztendőben történt, hogy Miskó rácot, a hamzsabégi emberölés tettesét a városi törvényszolga megkötözve és megvasalva áthozta a Fehérvári Kapu őrségén, amit azelőtt Frankenberg várparancsnok nem akart megengedni. Ezt az eseményt azzal a megjegyzéssel írták be a tanács jegyzőkönyvébe, hogy a jövőben precedensül szolgáljon.

85 Ez persze nem jelentette a katonai túlkapások megszűntét,

86 sem a várkapun keresztül való szabad közlekedést, különösen a városi karhatalom számára. A szoldateszka makacsságára legjellemzőbb az a mód, ahogyan a hitvesgyilkos Modauer pesti polgárt Buda őrizetéből városa fogságába átadták. A budai őr szobáról az éjjeliőr vitte a főőrségre, itt átvette a hadsereg, kikísérte a kapun; a falon kívül ismét visszakerült Buda hatósága alá, a tanács embere hajóra ültette, és a Duna közepén adta át a pesti őrségnek.

87 A megerősített várfal úgy vette körül Buda szívét, mint egy acélgyűrű. A XVIII. század első esztendeiben a kamarai igazgatóság már bizonyos rendszerességgel utasította a feleket a városok bírósága mint erste Instanz elé.

88 Ezek azonban már messzebre tekintettek. 1702 elején ismét megérkezett Erdődy tárnokmester meghívója a tárnoki szék ülésére. Buda tanácsa most egészen másként reagált rá, mint az első idézésre. Az igazgatóságnak azt jelentette, hogy jogainak védelmében szükségesnek látja a megjelenést, a tárnokmesternél pedig azzal mentette ki magát, hogy bár most — minthogy kamarai hatóságnak alárendelt primaria instantia — nincs módjában megjelenni, minden vágya az ország kebelébe való visszahelyezése, befogadása.

89 Pest most is merészebb volt: a kamarai igazgatóságtól egyszerűen csak utasítást kért, de Erdődynek azt válaszolta, hogy ez a szerv, „quod hactenus se instantiam ordinariam civitatum neoacquisticarum appellaverit", az udvari kamara engedélye nélkül nem járult hozzá megjelené82 Urbárium über das Neustüfft a. 1702, 35. fol.: Hierauf volgt das zum Ofner[ischen] Hochgericht assignirte Spatium; Zaiger über das Neustüfft a. 1702, 35. fol.: Hier ist . . . u. így. Ezeket az adatokat Jankovich Miklós szívességének köszönöm; szerinte az újlaki templom környékéről van szó. 83 Gárdonyi i. m. 489, Pásztor i. m. 216. 84 Btjkv. H. 478. 85 Uo. 1699. nov. 24: dass solches in consequentia gezogen, vnd pro Exemplo alegiert werden könne, II. 595, III. 136—137. 88 Pl. polgárok, rácok zaklatása a Starhemberg-ezred részéről, Acta adm. cam. 1700. dec. 12; Wilfersheimb letartóztat mint „forum militare", KA Besch. Pr. VH. vol. 53v—54, 60. fol. 87 Btjkv. 1703. febr. 26, HI. 607, IV. 586; KA Exp. 1703. ápr. 4, no. 57. Kikérése reverzális mellett: Corr. mag. 1703. febr. 24, Corr. buch febr. 24—25. 88 KA Besch. Pr. VH. vol., 1701. aug. 5; uo. VHI. vol. post litt. P, 1704. nov. 7; KA Mem. u. Anbr. 176 K, 1705. márc. 4. 89 Acta adm. cam. 1702. jan. 8; uo. jan- 21-én Erdődyhez: inclyto Regno restituantur et incorporentur.