Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

VI. fejezet. Az idegen jog uralma

a kameralisták embere, Herold bíró még később is megtette ezt, polgártársai rosszallása mellett.

59 Az adminisztráció a századfordulóig megjátszotta a lakosság érdekein őrködő szigorú, de jóságos főhatóság szerepét. Amint a férjgyilkos Smolkaynét karhatalommal vitette el a pesti tanács őrizetéből, úgy citálta maga elé az „engedetlen" városbírót és jegyzőt, vagy utasította rendre a tanácsot, ha túllépte hatáskörét.

60 A fél előadásához képest meghagyta a magisztrátusnak, hogy a jogát kereső polgárt illetlen szavakkal elutasítani vagy őt veréssel fenyegetni ne merje, máskor meg azt, hogy szegény polgárát a nem világos adósság követelőjétől vagy éppen a katonaságtól védje meg.

61 A részleteiben fel sem sorolható sokféle utasítás már korán visszahatást váltott ki a tanácsok részéről. Ismerjük az erste Instanz megkerülése miatti budai tiltakozást, vagy az Ernyné ügyében az adminisztrációnak adott ingerült pesti válaszokat, amelyek közt Kain mesternek a per befejezte előtti megidézése is panaszként szerepelt.

62 Pest tanácsa a tímárcéhnek egyenesen meghagyta, hogy az adminisztráció idézésére ne jelenjen meg addig, míg ezt a városi tanácson keresztül meg nem ismétli.

63 Ha azonban a per már az igazgatóságnál függött (anhängig), a feleket is oda utasították.

64 Az ítélet elleni fellebbezésnek voltak a gyakorlatban élő szabályai, de ezekre a két városban alig ügyeltek. A pesti javaslat a tárgyalt évtizedekre nézve nem használható, mert már az óhajtott szabadságlevél elnyerése utáni állapotot tartja szem előtt. A tárnoki jog szerint kijelenti, hogy csak az örökségi és a 60 arany forintot meghaladó követelésperek fellebbezhetők ; ezekben a fél vagy határnapot kér fellebbezésének bejelentésére, vagy azonnal megteszi azt. Ha nem fellebbez, vagy a törvényes határidőn belül nem hoz a felsőbíróságtól átterelő parancsot (ittipraeceptoriales litterae), az ítélet jogerőre emelkedik.

65 A kamarai adminisztráció gyámkodása idején természetesen nemcsak a megjelölt ügyekben nyújtottak be fellebbezést, s ennek során a városok ítéletét a főhatóság helybenhagyta vagy módosította.

66 A fellebbezésre vonatkozó jogelveket három esetből lehet úgy-ahogy kihámozni. A budai és pesti vargák verekedésének ügyében a Pesten pénzbüntetésre ítélt Grueber fellebbezett az adminisztrációhoz, és büntetésének összegét itt tette le; a főhatóság ismételt utasítása sem bírta rá azonban a tanácsot, hogy őt előállítsa, s a fizetésre áristommal ne szorítsa, A polgárok kijelentették, hogy maguk is meg tudják büntetni a hatóságuk alatt állókat, az adminisztrációutasításáról nem tudtak, s a fellebbezés határideje amúgy is lejárt. 5« L. HL fej. 252. jz. e°L. Hl. fej. 314, 367. jz. 61 KA Besch. Pr. 1691. jún. 25, HI. vol. no. 52; uo. 1693. szept. 23, III.vol. no. 101, Acta adm. cam. aznapról; a katonaságra 1. I. fej. 33. jz. 62 L. I. fej. 23, 58. jz. 63 Ptjkv. 1696. febr. 7: az adminisztráció Bescheidt-et és Citation-t bocsátott ki, I. 338—339. 64 L. IV. fej. 347. jz.; Btjkv. 1703. febr. 9, TTL. 602, IV. 578. 65 Pars II. tit. I. art. 3. 66 1688: V. fej. 523. jz.; KA Besch. Pr. 1690. máj. 8, HI. vol. no. 24; 1692: V. fej. 322. jz.; 1695: V. fej. 122. jz.; 1696: IV. fej. 205, V. fej. 299. jz.; 1698: fellebbezés lehetősége V. fej. 635. jz.; 1699: IH. fej. 321. jz.; 1700: V. fej. 561. jz.; 1701: V. fej. 292, 503. jz.