Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
VI. fejezet. Az idegen jog uralma
harmadik beadványra fenyegette meg. 52 Még világosabb Gering kirurgus Krempl tanácsossal szemben támasztott gyógykezelési honorárium-követelésének sorsa. Többszöri jelentéskérés után a felek beadványokat vagy periratokat váltottak (replica, duplica), végül az igazgatóság irataikkal együtt tanácsülésbe idézte őket. Ezt is többször meg kellett ismételni, immár„véglegesen" ( peremptorie, sub termino super per emptor io ), míg Kremplt eskütételének elmulasztása és a szakvélemény alapján 8 napon belüli teljesítésre kötelezték. Szüretjének letütására azonban csak Gering harmadszori kérésére került sor, egy és egynegyed évvel a kereset benyújtása után ! 53 Még hamarabb jutottak a felek eredményre, ha az igazgatóság már elsőre irodájába (Inspections Canzley), illetve 1696-tól tanácsába idézte őket. Nem tagadhatjuk azt a törekvést, hogy az itt folyó tárgyalásoknak a per formáját adják; a Sünigen— Proberger ügyben pl. már 1689-ben bizonyítási cikkek, kérdőpontok benyújtására, tanúkihallgatásra, biztosítók adására került sor, 54 más esetekben bizottságot küldtek ki. 55 De az a tény, hogy az adminisztráció nem tartotta nyilván a kitűzött határnapokat, s minden lépésnél szinte a feleknek kellett előrelökniük, eljárását a polgári perekben is hosszadalmassá, nehézkessé tette. Az írásbeliség sokkal nagyobb mértékben érvényesült, mint a városi tanácsok eljárásában; joggal kért 1698-ban két letartóztatott joghallgató és egy harmadik társuk szóbeli kihallgatást, hogy ügyük elintézését meggyorsítsák. 56 S ami leginkább jellemzi a csak jobb híján bíráskodó hatóságot, a felek beadványainak nem tudott véget vetni, „ítéletét" (Bescheidt) sohasem lehetett jogerősnek tekinteni ! A férjétől női vagyonjogait követelő Reyerné pl. már zálogjogot kapott annak házára és szőlejére, amikor Reyer újabb kérdőpontokat nyújtott be ellene. Az asszony azt kérte, közöljék vele a pontokat, vagy hagyják érvényben (!) az egy évvel ezelőtt hozott ítéletet ! Ez a módszer is hozzájárult ahhoz, hogy a panaszosok csak unalomig ismételt kérvényeikkel tudtak valamihez hozzájutni az adminisztráció fórumán. 57 A polgári keresetek intézésének harmadik, az utasításoknak megfelelő módja az volt, hogy a felek a városi tanácsnál kezdték perüket, s ez csak fellebbezés útján került az adminisztráció színe elé. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez a gazdasági ügyekben a legkisebb részletekig intézkedő hatóság a fellebbezés benyújtásáig szabad folyást engedett a magisztrátus eljárásának. Éppen ellenkezőleg: a delegált ügyeknél már megfigyelt módon lépten-nyomon beavatkozott, ha valamelyik fél beadványa ürügyet szolgáltatott erre. Amíg a városi önkormányzat első lépéseit tette, a botladozó tanács magától is felküldött egy-egy nehezebb ügyet, 58 s 52 L. V. fej. 342. jz. 53 L. IV. fej. 270. jz. 54 L. V. fej. 439. jz.; megjelenés in Rath, KA Besch. Pr. 1696. júl. 16, IV. vol. 20. fol., a beadvány KA Ber. u. Sehr. 1696. júl. no. 54. 55 Pl. Bösinger és két győri polgár perében, Acta adm. cam. 1693. márc. 5, KA Ber. u. Sehr. 1693. márc. 9, 3892. fasc. 81—84. fol., vagy V. fej. 471. jz. 56 KA Besch. Pr. 1698. ápr. 28, V. vol. 34—34v. fol., vö. III. fej. 206. jz., V. fej. 299. jz. 57 Uo. 1698. aug. 1, V. vol. 71—71v fol., az ügyre 1. V. fej. 588. jz.; hasonló nehézkességre példa V. fej. 628. jz. 58 L. V. fej. 408. jz.
