Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
Ezek az esetek az özvegy gyámi minőségének kérdését vetik fel. A pesti tervezet úgy rendelkezett, hogy az anya lehet gyám, ha egyébként nem áll fenn valamilyen akadály, de a tanács rendeljen mellé egy-két tisztességes gyámtársat (8. art.). Az említett Gar Gáspár feleségét tette meg leánya gyámjának, és Kovácsné is felnevelhette gyermekeit. Deúgy látszik, a városok a Mosel javaslatában elgondolt gyámtársak helyett inkább az özvegy mellőzésével rendeltek ki gyámokat, ha anya és gyermekek között — pl. az örökség megosztása kérdésében — érdekellentét merült fel. így történt a Glöckelsberg-palota építéséről nevezetes Kalcher-örökösökügyében. Mint látni fogjuk, az özvegy hosszan pereskedett közszerzeményéért, s alkalmasint ez indította Pest hatóságát arra, hogy Sax és Kernhofer személyében gyámokat rendeljen az árváknak. Részletes utasítással látta el őket, mely az örökség megosztására is kiterjedt; később az elhunyt Sax helyére Eyserichet, majd Riedet állította, s a gyámoknak az elszámolás mintáját is a kezükbe adta. 610 A gyámok vagyonkezeléséről a pesti javaslat eléggé szűkszavúan rendelkezett. Kimondotta, hogy a gyámolt javairól leltárral kell rendelkezniük, de ezt — tegyük hozzá — a hagyaték felvételénél már elkészítették. A gyámok az árvák pérzót nem tarthatták meg évi jövedelem címén a saját hasznukra, hanem kötelesek voltak megfelelő ingatlan biztosítékot adni, a befolyó jövedelmet a gyámoltak ellátására fordítani, s a maradékot évenkénti számadásaikba foglalni (5. art.). Amit viszont a gyámok a tanács előtt vagy egyezség útján vállaltak, azt a jövőre nézve is meg kellett tartani, rendelkezéseiket érvényeseknek kellett tekinteni (6. art.). Az osztrák jog a gyámok felelősségét a későrómai jog alapján sokkal szélesebben építette ki. Eszerint a gyámság (Gerhabschafft) átvételétől kezdve kiváltságos törvényes zálogjog áll fenn a gyámoltak javára a gyám jószágain. Ennek érvényesítése úgy történik, hogy először számadást kell kérniük, majd a tiszta jövedelemre nézve kielégítést követelhetnek gyámjuk javaiból. Az általános elszámolás és az ennek alapján kiadott felmentvény ( RechnungsBrief) a gyámot csak olyan tételek vonatkozásában nem mentesíti, amelyeket kihagyott, és természetesen a csalárdságot sem fedezi. 611 Az osztrák jognak azt a szabályát, hogy a gyámoltakat a hagyatékból kell ellátni, 612 némileg átfogalmazva a pesü javaslat is átvette. Ami pedig az elszámolás részletes szabályait illeti, ezek érvényesültek akkor, amikor a tanácsok a gyámi számadásokat megvizsgálták. A részletes ellenőrzés és jelentéstétel az árvaszámtartó (Pupillen Raithhandler) feladata volt, akinek tisztségét Buda 1694ben rendszeresítette, és elsőnek Keppeler Rüdiger Gáspárra ruházta. Kinevezési dekrétuma és 1695 elején letett esküje kötelességévé tette, hogy mindenben az osztrák gyámi szabályzat (Gerhabschafftsordnung) szerint járjon el, tehát a fenti szabályokat alkalmazza. 613 610 Corr. buch 1702. febr. 10, nov. 9. dec. 28, 1703. márc. 7, H. 398—400, 479—480, 491—494, 519—520; a palota építésére felvett pénz elszámolására utasítás Ptjkv. 1702. jún. 30, Hl. 73; vö. fent a 237—241. jegyzetnél. 611 Suttinger i. m. 630—636, 638—640, 790—791. 612 Uo. 632. 613 Btjkv. 1695. febr. 11, I. 529—530, dekrétuma kelet nélkül uo. I. 532; megválasztása 1694. dec. 20-án történt. — A gyámságot Ausztriában a két felső rend részére 1631-ben kiadott és 1634-ben megújított Kayserliches General-Mandat szabályozta, Suttinger i. m. 628—629; ehhez járultak a gyakorlat említett rendelkezései.
