Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

d) Gyámság és gondnokság A két város tanácsa gyakran foglalkozott gyámsággal kapcsolatos ügyekkel : gyám rendelésével, a gyám elszámoltatásával, az ezzel összefüggő viták elrendezésével. Ezeket azonban általában igazgatási, nem bírói jellegűeknek tekintették. A Buda és Pest városok igazgatásáról kiadott 1696. szeptember 27-i udvari kamarai utasítás az igazságszolgáltatás előtt említi a gyámügyeket, s az ezt részletező rendeletében az adminisztráció ugyancsak külön köti a tanácsok lelkére a gyám- és csődügyek (Pupillar vnd Crida sachen) gondos intézését.

604 Erre vall az is, hogy amikor Buda tanácsának a bíróság megszervezése folytán gyakorlatilag el kellett választania az igazgatási és a jogszolgáltatási feladatokat, a gyámsággal kapcsolatos ügyeket továbbra is megtartotta magának.

605 Ugyanezt elmondhatjuk a gondnokság szabályozásáról is. A teljesség kedvéért mégis érintenünk kell ezeket a jogterületeket is. A pesti jogkönyvjavaslat II. részének IV. címe (De tutelis) foglalja össze legbővebben a gyámság szabályait. Eszerint a gyámok rendelése a családatya joga, s ők tisztüket mindaddig elláthatják, míg gyámoltjaik közül a férfiak önjogúakká nem lesznek, a nők pedig férjhez nem mennek. Ha valakit gyámtársa kifogásol, a tanács az ügy megvizsgálása után elmozdíthatja és mással helyettesítheti. Gyámságot csak polgár viselhet; végrendeleti gyám híján az atyaági (agnát) rokonok megelőzik az anyaági (kognát) rokonokat, de valamennyi a tanács megerősítésére szorul. Végrendeleti és törvényes gyám nem létében ugyancsak a tanács rendelhet ki gyámot, amint a tehetetlen, hanyag vagy gyanús gyám elmozdítása is ennek a joga. (1—3. art.) Ezek a római jogi szabályok megfelelnek az itt nem részletezendő városi gyakorlatnak. Nemcsak arra találunk számos példát, hogy a végrendelet gyámrendelést tartalmaz, hanem arra is, hogy Buda tanácsa hivatalos bizonyítványt ad ki Gar Gáspár, végrendelet nélkül elhunyt polgára ilyen rendelkezéséről.

606 Másrészt még végintézkedés mellett is szükségessé válhatott gyámok (Gerhaben) kinevezése; ezeknek a városok kialakult gyakorlata gyámi rendelvényt (decretum) adott.

607 A tanács oly mértékben beleszólt a gyermekek gondozásának ügyébe, hogy Kofen budai szabómesternek — özvegységre jutván — előtte kellett elvállalnia a saját kiskorú gyermekeinek (8, 10, 16 évesek) nagykorúságukig való felnevelését, majd annak elérte után anyai részük kifizetését.

608 Másrészt Kovács Jánosnénak második férje hiába vállalta, hogy az első férj házának kiutalása fejében annak gyermekeit tisztességesen felneveli, a pesti tanács a házat eladatta, árát pedig megosztotta az asszony és a két gyermek között, de az utóbbiak részét egyelőre kezében tartotta, míg az asszony új letelepedési helyéről megbízható értesítést nem kapott.

609 604 L. I. fej. 60—61. jz. 605 Ez a Btjkv. és a Protocollum iudiciale összevetéséből tűnik ki. 606 Acta iud. 1693. júl. 21. 607 Pl. Btjkv. 1705. febr. 6, IV. 827, V. Ill, VI. 106—107. 608 Uo. 1705. szept. 24,11. 191, IV. 894, VE 184. 609 KA Besch. Pr. 1699. máj. 12, V. vol. 173a—

b fol.; Int. a. a. nr. 330; Ptjkv. 1699. jún. 26, júl. 3, U. 235, 239.