Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

a „törvényes" és „törvénytelen" utódok éles jogi és társadalmi megkülönböztetése ellenére is hasonló módon intézkedtek városaink a nő- és gyermektartás tekintetében. A teljesség kedvéért itt jegyezzük meg, hogy státusper a városi bíróságokon egyáltalán nem folyt. A gyermekek törvényességének kérdése ugyanis, mint a házassági kötelék fennállásának függvénye, a szentszékek hatáskörébe tartozott. Ezért tapasztaljuk, hogy a budai tanács Gramb Henrik molnár számára Kollonics bíborosérsek törvényességi oklevele (legitimations brieff) alapján adott ki erkölcsi bizonyítványt.

555 A rendi állásból következő hátrányos helyzet, a jobbágyság bizonyítása kivételesen megtörtént ugyan Pest bíróságán, de arra is van példa, hogy a város jobbágyállapot címén visszakövetelt lakosait igazolásuk végett a megyéhez utasította.

556 a) A házastársak személyes kapcsolata; együttélés, különélés A városi gyakorlat elismerte a férj fenyítő hatalmát felesége fölött. Jaskó pesti polgár egy ízben azzal igazolta gyalázkodó feleségének távolmaradását, hogy az asszonyt otthon már megfenyítette. Ebben az ügyben és még több hasonlóban is szinte formulaszerűen hagyták meg a városi hatóságok a férjnek, hogy a feleségnek fogja be a száját (das Maull zu stopfen), ami csak a házi fenyítés útján képzelhető el.

557 Ugyanakkor őrködtek azon is, hogy ez a fegyelmezés ne lépjen túl bizonyos határokon. Több esetben kötelezték a fórjet eskü alatt, vagy a jövőre szóló pénzbüntetés terhével, hogy feleségével a jövőben tisztességesen (manierlich) bánjék. Erre szükség is lehetett, ha a házastársak viszonya megromlott, pl. a Kokall-lány már említett esetében; tudjuk, hogy már Wehringer rézműves felesége volt, amikor egykori udvarlója leveleket küldözgetett neki Bécsből.

558 Ha a férj — esetleg a megelőző figyelmeztetés dacára — gorombán bánt feleségével, durvasága miatt (ob nimiam saevitiem) a tanács néhány napi áristommal büntette meg. így járt a pesti Modauer ezermester, de szerencsétlen sorsú felesége is megülte az áristomot csúf szavai és rossz magaviselete miatt 55& Az életközösség megbomlása, a feleség testi épségének veszélyeztetése már a különélés elrendelését vonta maga után. De hol volt a férji fenyítés határa? Jogszabály az ilyet alig állapíthatta meg, s a durvaságot nemegyszer az asszony kifogásolható magatartása váltotta ki. Tanulságos a házi fegyelmi jog szempontjából is a budai 555 Btjkv. 1704. nov. 7, IV. 793, V. 73, VI. 69. A Gramb elleni kifogás egyébként nehezen érthető; abban állt, hogy egy juhász (Schaff 1er) lányát vette feleségül. 556 Ptjkv. 1695. dec. 6, 13: Nagy Gergely idős tanúkkal akarja bizonyítani, hogy atyja a Koháry grófoknak juhásza, nem jobbágya volt, I. 323—324; uo. 1696. aug. 31: bizonyítás a megyén, I. 394. 557 1693: Jaskóné, fent 409. jz.; 1696: fent 345. jz.; Btjkv. 1707. jan. 10, VI. 412, VH. 223. 558 Uo. 1700. febr. 1, III. 156, IV. 10; uo. 1703. jún. 1, 11, III. 642, 646, IV. 635, 642, a Kokall-lány ügye, vö. IV. fej. 90. jegyzetnél; Btjkv. 1707. szept. 13, VI. 536, VII. 360. 559 1700: 1. IV. fej. 49. jz.; Ptjkv. 1701. márc. 1, II. 494; 1706: 1. fent 470. jz.