Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

csak közönséges hajbakapásért állottak a bíróság előtt, hanem fegyveres testi sértésért is. Steinbrecherné pesti asszony pl. farsang idején álöltözetben karddal megvágott egy magyar embert; Rác Mihályné pedig ugyanitt pisztollyal megsebesítette Buday István jobb kezét.

483 Ezeknél az adatoknál fontosabb a felelősség kérdése. A háborús időkben mindig jelentős létszámú katonaság állomásozott Pest-Budán. Ebből azután rengeteg verekedés, sebesítés származott, és nem mindig a polgárok húzták a rövidebbet. A felelősség kérdése akkor okozott nehézséget, ha egy ilyen dulakodásnál (Rauffhandel) többen is okozhatták a sértést. Jó példa erre egy korai eset, melyből csak a vallomások maradtak fenn. 1688 júliusában két katona kuglijáték közben szóváltásba keveredett a vízivárosi Fehér Ökörnél. A vita egyik résztvevőjének, egy hajóslegénynek mintegy húsz társa sietett segítségére. Az egyik katona kardlappal védekezett, de a markos hajósok eltörték a fegyverét, a másikat jól megvágták a fülén, majd a két vitézt felkergették a hegyre.

484 Ha a tanács nem állapította meg a jogos védelmet, nyilván ugyanúgy ítélt, mint egy másik ügyben, melynek Plazer káplár volt a sértettje. Ez négy kőművessel keveredett viszályba, melynek során ő botját használta, azok viszont karddal jól összevagdalták. A budai bíróság a sebeket megvizsgálva együttesen marasztalta a harcias kőműveseket a borbély költségének és 10 tallér fájdalomdíjnak a megfizetésére.

485 A kollektív felelősség másik fajta érvényesítését Trifanovics Jurkó ügyében figyelhetjük meg. Megsebesítésénél négy bognárlegény volt jelen, s a tanács fejenként 1 tallér gyógykezelési költség megtérítésére, vagy a tettes megjelölésére kötelezte őket.

486 Felelőssé tették a testi sértésért a felbujtót is. Wahl Ignác budai polgár, aki Huemann mészároslegénnyel előzőleg perpatvarba bonyolódott, a felbujtás (

Anstiftung) gyanújába esett, amikor egy káplár bántalmazta a haragosát. Csak egy tűzmester (Kunstabler) tanúságával tudta „purgálni" magát. Hueber vincellért viszont, aki oka volt annak, hogy egy katona nyomorékká tette Wallner Jakabot, ennek fájdalma és munkakiesése fejében 25 forintban marasztalta a budai tanács, sőt büntetésül még áristomra is vetette.

487 Kisebb pénzbüntetéssel sújtották ugyanitt Reimb mézeskalácsost, aki nem akadályozta meg idejében a házában folyó verekedést. Sajátos módon vált felelőssé a pesti Markó rác, aki a kuruc időkben egy kisfiút küldött maga helyett az őrségre. A gyerek puskaport gyömöszölt egy lyukba, rátette a lámpát, s egy másik fiúval belefújatott; ennek persze megégett az arca. Pest hatósága a borbély költségében és 9 forint büntetésben marasztalta Markot, mert nem férfit küldött maga helyett; a fiúkat pedig (láthatóan a megpörkölt legénykével együtt) megostoroztatta.

488 Markó esete azt a kérdést veti fel: meddig vezette el a két város tanácsa az okozatosság láncát, milyen eredményért tette felelőssé az alperest. 483 Ptjkv. 1694. febr. 26,1. 150; uo. 1698. febr. 18, máj. 13, H. 79, 110—114. 484 Acta iud. 1688. júl. 12. 485 Btjkv. 1689. nov. 30, la. 73—76. 486 Uo. 1703. jan. 13, III. 574, IV. 543. 487 Uo. 1700. júl. 14, 16,111. 250—252, IV. 116, 118; uo. 1702. dec. 14,111. 559, IV. 517. 488 Uo. 1700. febr. 26: weillon er nicht ehender abgewehrt, III. 163—164, IV. 19—20; Ptjkv. 1708. jún. 5, III. 482, vö. IV. fej. 255. jz.