Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
ral számítva. 258 A gazda felelőssége azokra a károkra is kiterjedt, amelyeket szolgáinak gondatlansága okozott. Zaunockh tanácsos Istók nevű szolgája ugyancsak fuvarozás közben lejtőn felfelé hajtotta az ökröket; a szekér felborult, s a rakodás közben huszárok lepték meg a társaságot. A katonák egyik része őrizte a legényt, Jovan rácot és Krauss fuvarost, hogy ne hívhassanak segítséget, másik részük elhajtotta az ökröket meg a fuvaros lovait. A szűkszavú tudósításból úgy látszik, hogy a károsult fuvarosok a gazdát perelték kártérítésért; Istók mindenesetre még egy félév múlva is a tömlöcben ült, ahová gazdája csukatta elveszett hat ökréért. 259 Ugyancsak fuvarozásból kifolyólag, részleteiben nem ismert gondatlanság miatt perelte Walter Tamás négy lova elvesztéséért Wohin Simont, s a budai tanács a szolga előállítására vagy a felperes kielégítésére kötelezte a gazdát. 260 Mindebből úgy látszik, hogy az utak kockázatossága miatt a fuvart vállalók igyekeztek a rendes felelősségi szabályokat a szerződésben a maguk javára alakítani. j) Gyógykezelés, ellátás Az orvosi, ügyvédi, tanári munkát a klasszikus római jog nem tekintette bérelhetőnek ( operae Uberales), de amikor a császárság alatt a honoráriumot is lehetett már bírói úton érvényesíteni, ezek inkább a szolgálati szerződéshez rokonultak. 261 Más volt a helyzet a pest-budai gyakorlatban. A gyógykezelést (emberét vagy állatét) a vállalkozási szerződés kategóriájába sorolták volna, ha ilyen állásfoglalásra egyáltalán sor kerül. Az orvos, felcser (kirurgus, fürdős) arra vállalkozott, hogy a beteget meggyógyítja, s az eredmény elmaradása kétségessé tette a honorárium kifizetését. A szórványosan már ekkor feltünedező ügyvédek tevékenységét itt kirekesztjük, mert az ő működésük jellemzését később, az idegen jog érvényesülése kapcsán kíséreljük meg. Viszont itt kell megemlékezni néhány olyan követelésről, mely a pap, tanító és közvetítő munkájával kapcsolatos, végül a kezeléssel párhuzamba hozható ellátási szerződésről is. A gyógykezelésre vállalkozót a gondosság és szakértelem hiánya miatt a beteg felelősségre vonhatta. Ha úgy vélte, hogy pl. törött karját a fürdős rosszul gyógyította meg, a hatóság — az adásvételi és vállalkozói szavatosság elbírálásához hasonlóan — pártatlan szemlét rendelt el, s a szakemberek véleménye alapján döntött. 262 A szemle megismétlésére került sor Poschla Ferenc budai szabónak Selig borbély elleni hosszadalmas perében. A szabót Koberg kapitány jobb kezén megvágta, s ezért Selighez fordult gyógykezelés végett. De a kúra nem jól haladt, s a beteg panaszt tett a tanácsnál. Ez elrendelte Selignek, hogy folytassa a kezelést, de Neuberger doktort és három felcsert consiliumra, kérte fel. A szakemberek megállapí258 Btjkv. 1696. dec. 5, II. 105. 259 Uo. 1694. szept. 22, I. 515—517, II. 22—23; KA Besch. Pr. 1695. márc. 1: a fogságra, IV. vol. 1. fol. 260 Btjkv. 1696. dec. 10, II. 108. 261 Személyi i. m. II. 105. 262 Pl. Btjkv. 1708. máj. 25, VI. 653, VU. 504.
