Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

néhány napi fogság után csak házi őrizetet rendeltek.

362 A budai tanács az áristomot megszakította a feleség szülése, a szüretelés, a péklegény szükséges munkája, vagy közelebbről meg nem jelölt ok miatt.

363 Egyébként a foglyoknak nem volt szabad érintkezniük a külvilággal. Proberger pesti bíró a törvényszolga szabálytalan magatartását azzal jellemezte a tanácsban, hogy „zu dem Arrestant allerhandt leüth eingehen laset".

364 Mindezek a körülmények: bilincs, sötétség, hideg, éhség, a külvilágtól való elszigeteltség, a vizsgálati fogságot is valóságos testi büntetéssé tették. Elhúzódása esetén a Pr. Cr. 44. cikke (8. §) a kiszabott fenyítékbe való beszámítását rendelte el. S az alsó-ausztriai Consuetudinarien-Buch már 1614-ben feljegyezte, hogy a szegény bűnösöket nem szabad kétszeresen: halállal és hosszú fogsággal sújtani.

365 A súlyosabb bűnügyekben fent többször találkoztunk azzal az érveléssel, hogy a fogság elhúzódása a halálos ítélet kimondását lehetetlenné teszi. A kamarai adminisztráció számos esetben valóban enyhe büntetést szabott ki azon a címen, hogy a börtön szennye és hosszú időtartama a kriminalisták szerint része a büntetésnek, sőt még a közmunka kitöltése során is enyhített a vizsgálati fogság utólagos beszámításával (pl. Fogarasi, Panteli—Vukosán ügy).

366 A szabadságkorlátozó büntetések, illetve kényszereszközök áttekintése, a költség problémájának aránylag nagy jelentősége

367 mind arra mutatnak, hogy Buda és Pest a tárgyalt korszakban még nem tudta a rabok munkáját burzsoá módon kihasználni, bár kétségtelenül ebben az irányban indult el; még az ingyenes közmunkára is ráfizetett. Az 1723-ban Budára kiküldött magyar kamarai bizottság rosszallóan jegyezte meg, hogy a gonosztevők munkára szorítására nincs itt megfelelő intézmény; javasolta, hogy correctionis domus (tehát Zuchthaus) létesüljön a vízműnél, s ez a drága lovak helyett használja fel az emberi hajtóerőt !

368 e) Testi fenyítés, megszégyenítés, száműzés Míg a hanyatló feudalizmusban a jövendő büntetési nemét, a foglyok dolgoztatásával kapcsolatos szabadságvesztést még csak elvétve alkalmazták, a múlt kihalásra ítélt testcsonkító és testfenyítő büntetései változat362 Btjkv. 1702. febr. 2: Miskót kiengedik, mert ... in der gefängnus keine warthung, DJ. 484, IV. 420, az ügyet 1. a 18—19. jegyzetnél; uo. 1708. máj. 18: Karr üvegesnek Daus Arrest, VI. 646—647, VD. 497; Ptjkv. 1708. jún. 1: Lehner Mihály tanácsosnak ua., ID. 480—481. — A budai városházán (in Ambthaus), tehát a polgári őrizetben levő betegeket a halottkém gondozta, D. fej. 156. jz. 363 Acta iud. 1693. jún. 27: kiengedés a kemencéhez; Btjkv. 1703. aug. 3: 8 nap megszakítás, Dl. 659, IV. 661; uo. 1707. febr. 23: szülés, VI. 433—434, VII. 246; uo. 1707. okt. 26: szüret, VI. 550, VII. 374, hozzá fent 57. jz. 894 L. D. fej. 128. jz

r 366 Suttinger i. m. 255. 366 KA Exp. 1697. jan. 28: quia squalor ac diuturnitas temporis (nach lehr der Criminalisten) pro parte Poenae reputandae sunt ... 1. fent 145. jz.; 1700. márc. 5, no. 19: bis formirten Process erlidene arrest in compensationem der dictirten straff zuziechen, 1. fent a 147. jegyzetnél. 887 L. a Dl. fej. 191 sköv. jegyzetnél. ses KA Varia u. Rep. Vegyes, fasc. 7. no. 2. (3947. fasc.) 27. fol.