Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

múlva csakugyan kiadták a tanácsnak, s ez azonnal szabadlábra helyezte, majd 30 forinttal kártalanította a hatalmaskodó kapitányt.

17 Hasonlóan járt el Strasser ezredes, aki Brem György kőművespallért — valószínűleg az építkezésnél elkövetett hibája miatt — meghallgatása nélkül letartóztatta, és szégyenére bilincsbe verette. Welsperg ezredes, parancsnok hetykén jelentette ki, hogy nem is tud a város joghatóságáról.

18 A polgárok érdekében Buda (nyilván a szindikus tollával) nem volt rest a császári haditörvényeket idézni a katonák ellen. Amikor Bergsdorf mérnökszázados szállásadóját karddal megsebezte és kékre-zöldre verte a saját házában, a város a 27. császári hadicikkre hivatkozott, amely a házigazda elleni erőszakot halállal bünteti.

19 Ezenkívül felemlegette az „általános császári jogot" is, mely a saját házat mint kiváltságos helyet védelmezi. Nem tudni, eredményes volt-e elégtételkérése, mindenesetre a város külön bizottságot rendelt ki az ügy elintézésére.

20 A haditanács ugyan már 1689-ben utasította Frankenberget, hogy tartózkodjék a város polgárai zaklatásától, de nem tiltotta el a jogszolgáltatástól, sőt éppen gondos ellátására hívta fel ,,so wohl in civilibus alss criminalibus".

21 Ezzel tehát a joghatóságok elhatárolása korántsem oldódott meg. Nem meglepő, hogy a katonai visszaélések miatt Budán hangzanak fel először a panaszok, ahol a városparancsnokon kívül jelentős létszámú helyőrség állomásozik. A századforduló táján Pest nem győz majd siránkozni a beszállásolt katonaság erőszakosságai miatt. A városok joghatóságának jellegét egy Pesttel kapcsolatos ügyirat fejezi ki először. A kamarai inspekció a városnak adja ki Mátai János csornai konventuális atya keresetét azzal, hogy szolgáltasson neki igazságot az alperes István deákkal szemben, mint „dessen erste Instanz". Az inspekció fogalmazványában eredetileg „ordinari Instanz" állott, de az első szót még expedició előtt kijavították.

22 Nemsokára Buda is használta a kifejezést, amikor tiltakozott Krempl Tóbiás fehérpék eljárása ellen, aki a tanács, az erste Instanz megkerülésével egyenesen a kamarai igazgatósághoz fordult tiszteletlen hangú beadványával.

23 Ezt a jellegét hangoztatta a katonai hatóságokkal szemben is. 1692-ben pl. Ecker György mészáros egyik legényének orgazdaság gyanújával történt letartóztatása miatt fordult önérzetes hangú beadványban Frankenberg ezre17 Acta iud. 1688. okt. 18, Btjkv. I. 32—39, 94. 18 Uo. 1689. márc. 18,1. 125; Corr. mag. aznapról, Acta adm. cam. 1689. márc. 23, KA Repon. u. Regestr. 3941. fasc. 1—15. fol.; Strassernek az építkezést érintő panasza tárgyában szakértői szemle febr. 9-én, uo. I. 101, la. 28—29. Hasonlóak: védőirat katonai letartóztatás ellen a győri parancsnokhoz, uo. 1689. márc. 22, I. 126—127, hozzá uo. márc. 27, I. 141—143, Corr. mag. 1689. márc. 22, 27; a belgrádi parancsnokhoz, Btjkv. 1690. aug. 25, I. 215—217. 19

1. Lipót 1665-i cikkeiről van szó, a 27. artikulust 1. Vájna Károly : Hazai régi büntetések (Bp. 1906—1907.) H. 30, Cziáky Ferenc : A magyar katonai büntető és fegyelmi jog ezeréves története (Bp. 1924.) 76, az évszámra uo. 71. 20 Acta iud. 1691. márc. 26, Btjkv. I. 256—258, 264—267; itt általános panasz a katonaság tűrhetetlen viselkedése miatt. 21 Corr. mag. 1689. okt. 21, a város hivatkozik rá uo. 1689. nov. 3. 22 KA Exp. 1689. máj. 6; KA Besch. Pr. I. vol. 79v fol, 1689. aug. 1-én más ügyben is használja e kifejezést. Mindamellett Pest 1692-ben azért utasítja egyezségre a felpereseket, mert a tanácsot, . . . den ordentlichen Richter übergangen, Ptjkv. I. 63. 23 Acta adm. cam. 1690. febr. 15. LS