Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

és ez nem késett kardjáva! eldöngetni a kihívót, a tanács megállapította, hogy megérdemelten kapta a verést.

247 Végül már a II. fejezetben volt szó arról, hogy a budai hatóság megtorolta a kerületi bíróságokon esett sérelmeket is.

248 Az erkölcsi szabályoknak, a társas együttélés rendjének megsértéséből adódtak azok a kisebb súlyú bűncselekmények, amelyeket a két város hatósága általában csekély pénzbüntetéssel, áristommal vagy közmunkával torolt meg. Bár a kihágás fogalma még ismeretlen volt, visszatekintve ebbe a kategóriába sorolhatnók őket. Az ilyen deliktumok mintegy szubszidiáriusan estek büntetés alá, ha nem valósították meg a törvényi tényállások egyikét. Példaképpen tekintsünk át néhányat. A vallás elleni sérelem volt a templom előtti verekedés, vagy az ünnepen végzett testi munka.

249 A jó erkölcsökbe ütközött az idős szülőkkel szembeni rossz bánásmód, vagy a feleség szájaskodása, rossz viselete. Vossmayr Jánost Buda tanácsa négy heti közmunkára ítélte, mert szüleivel hányivetien viselkedett, mostohaapját megverte és megharapta; csak a papság kérésére változtatták át büntetését a Szentháromság-szoborra adandó 3 mázsa vasra.

250 Az osztályszempontok indokolták a mester vagy gazdasszony megveréséért kiszabott áristomot, a cselédlánynál „hegedűt". Pest tanácsa jellemző módon „kezdetnek 50 ütést" osztott ki Lehner Mihály két szolgájának, akik gazdájukat megverték.

251 Jelentős volt a közrendi sérelmek száma; ilyen a párbaj,

252 a vaklármával előidézett zavarkeltés, a rémhírterjesztés (a rácok le akarják mészárolni a magyarokat!), az önkényes éjszakai házkutatás.

253 A pesti felső kapu őrének erőszakossága hivatali hatalommal való visszaélésnek számított, de ha védelemben sebesített meg valakit, büntetlen maradt.

254 A kuruc időkben bevezetett polgárőrség elhagyása kisebb büntetést vont maga után, de ha a helyettesként oda küldött fiúk a puskaporral játszva testi sértést okoztak, a pénzbüntetés növekedett, a fiúkat pedig megostorozták.

255 Kihágásként büntették a polgárok vagyonát sértő és veszélyeztető cselekményeket, ha nem estek a lopás vagy a rablás fogalma alá. így a gondatlanságból elkövetett tűzokozás büntetése tíz heti áristomig is felmehetett.

256 A szőlőhegyen történt rongálást, gyümölcsfa kivágását — ha 247 Uo. 1704. aug. 5: ihm die schlag nicht vnrecht gegeben seyen, és még 3 nap áristom, DJ. 250; Btjkv. 1708. jan. 27: 6, majd csak 4 tallér büntetés, VI. 589, VH. 428. 248 L. II. fej. 55, 79. jz. 249 Ptjkv. 1696. jún. 19,1. 378; Btjkv. 1701. szept. 19, Hl. 436, IV. 356. 250 Ptjkv. 1700. szept. 3, II. 402, vö. fent 405. jz.; Btjkv. 1702. júl. 7. Vossmayr, III. 520, IV. 471; KA Besch. Pr. VH. vol. 1702. szept. 11, csak vizsgálat anyával való rossz bánásmód miatt. 261 Ptjkv. 1697. jan. 8: jeder 50 prügl zum anfang gegeben, de folytatása nincs, n. 5; uo. 1699. jan. 23, H. 179; Btjkv. 1701. szept. 23: hegedű, Hl. 437, IV. 357. 252 Ptjkv. 1692. okt. 10, I. 76; uo. 1700. szept. 10, 17, H. 408, 412. 253 Btjkv. 1698. febr. 14: ház felkutatása,

H. 237; Ptjkv. 1701. ápr. 25: vaklárma, II. 514; uo. 1703. szept. 22: rémhírterjesztés, IH. 214. 254 Uo. 1700. szept. 3, II. 402 (két eset). 255 Uo. 1708. jún. 5: die Bueben sollen gebeutschet werden, DJ. 482; Btjkv. 1708. jún. 8, VI. 654, VD. 506. 256 Ptjkv. 1699. aug. 11, II. 254; uo. 1701. szept. 24: 10 tallér vagy 10 heti áristom, II. 574.