Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
IV. fejezet. Büntetőjog
hitelét. Csak 1707 tavaszán, megkövetés mellett fogadták vissza a tanácsba. 239 Mindezek az ügyek a városok lakosságán belül kialakult érdekcsoportok harcával függőitek össze, és a sérelmek érzékeny megtorlása nem annyira az absztrakt városi tekintély, mint inkább az éppen kormányzó tábor érdekében törtónt. így a felsorolt ügyek, bármüyen széles skáláját mutatják be az ellenszegülésnek és tiszteletlenségnek, nem érnek fel soha a városi joghatóság alól kivett seditionis crimen, a lázadás magaslatáig. 240 A városi juriszdikció határain belül inkább azt tapasztaljuk, hogy a magisztrátus kisebb eljárási vétségeket is tekintélyének sérelmeként torolt meg; így a más fórum előtti kiegyezést, az idézéssel vagy az adminisztráció utasításával szembeni engedetlenséget, hamis tényállítást vagy hamis bizonyítvány bemutatását. Az ilyenekért néhány napi áristomot vagy csekélyebb pénzbüntetést szabott ki. Ugyancsak fogsággal bűnhődött az a fél, aki ellenfelét a tanács színe előtt gyükosnak nevezte, és azonmód meg is kellett ezt követnie. 241 Valamivel súlyosabban torolta meg Buda hatósága Aurisch György kádár cselekményét, aki evangélikus vallását elhallgatta, s így a kádárcéh mesterévé emelkedett. Ötven akónyi hordót kellett készítenie a városnak, és 6 font viaszt adnia a templomnak. Később azonban a büntetést mérsékelték, és meghagyták nála a céhládát is. 242 A polgármester (bíró) és a tanács megsértésén kívül büntetés alá esett egyes hatósági közegek szidalmazása is. Egyes tanácsosok ugyan polgári úton kereshették becsületüket, de hatósági jellegük miatt a szankció sem maradt el. így az utóbb sikkasztónak bizonyult Schorr pesti vásárbíró, aki selymának és a város megcsalójának nevezte János deák szenátort, a nyilvános megkövetésen kívül 40 fuvart kellett hogy adjon a járdakészítéshez; később Neander városkapitány sértegetőjét hat fehér viharlámpa szolgáltatására és az egész homagiumra, kötelezte a tanács. 243 Áristom vagy pénzbüntetés járt annak, aki a fertálymestereket sértegette, 244 a hajóhíd mesterét, vámszedőjét gyalázta, 245 a kapuőrre, éjjeli őrre illetlen szavakat (pl. Burenwachter, kuruc huncfut stb.) kiabált. 246 Ha a strázsamestert provokálták, 239 Ptjkv. 1705. dec. 22, 23, 1706. ápr. 13 (Pollermann ekkor fityingnek nevezi a tanácsot), 1707. ápr. 28, HL 366, 377, 417. 240 Csak az 1694-i budai válságban hozzák fel Faberrel szemben, Acta adm, cam. 1694. febr. 16. Az adminisztráció is lázadást emleget, s a Carolina 127. cikkére hivatkozik, Takáts i. m. 366. Alsóbb hatóságoktól elvont cselekmény: Pr. Cr. 61. cikk. 241 Ptjkv. 1689. márc. 1: a tanács megkerülése, I. 13; uo. 1691. jan. 30: hazugság, I. 42—43; uo. 1693. febr. 25, 27, márc. 3; Jaskó az asszonyt otthon már megfenyítette, nincs mit keresnie a városházán, I. 92—94: uo. 1694. febr. 26: az adminisztráció S arancsának nem teljesítése, I. 150; Btjkv. 1694. szept. 10: nit erscheinung, I. 512, [. 15; Ptjkv. 1696. nov. 6: hamis attestatio, I. 409; uo. 1697. febr. 26: sértés a tanácsülésen, II. 15. 242 Btjkv. 1696. dec. 5, 1697. jan. 16, H. 106, 112—113, Acta iud. az utóbbi keletnél. 243 Ptjkv. 1700. ápr. 27, II. 343—344; uo. 1705. máj. 8, HJ. 326. 244 Uo. 1694. nov. 23, dec. 10, I. 225—226, 228; uo. 1703. jan. 30, UI. 137. 246 Btjkv. 1702. máj. 26, III. 513, IV. 461; Ptjkv. 1708. febr. 27: Zimmer Knecht, Modi Hanns, HI. 464—466. 246 Uo. 1693. dec. 23, 1. 134; uo. 1695. márc. 22, 23, 1. 259, 263; uo. 1700. máj. 11, n. 348; uo. 1704. nov. 22, HI. 268. Az utóbbi esetekben viaszban vagy gyertyában szabták ki a büntetést.
