Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

tiszt és harmincadhivataU ellenőr volt. Az alighogy megalakult tanácsokban mégis volt annyi polgári öntudat és egészséges önzés, hogy az 1687-i koronázó országgyűlésen küldötteik (Prenner és Salgari, illetve Vatula és Dalmady) útján a két város régi kiváltságainak visszaadását kérték.

7 Az országgyűlés gravamenei között egyébként az a kívánság is helyet kapott, hogy az új szerzeményi területeken az udvari kamara hivatalainak megszüntetésével a „nemzeti" hatóságokat állítsák vissza.

8 Ezt persze Bécs nem fogadhatta el, hiszen ez lényegesen akadályozta volna a visszaszerzett területek kézbentartását és kizsákmányolását. Mindössze annyi törtónt, hogy a pest-budai követek kéréseit kiadták véleményezésre Werlein kamarai inspektornak, aki megelőző érsekújvári működése révén az udvar teljes bizalmát élvezte.

9 Ez a vélemény szabta meg Buda és Pest joghatóságának terjedelmét hosszú éveken át. Az inspektor többek között hangoztatta, hogy a városok felsőségét a megelőző császári rendelet már megállapította, s a katonaság is utasítást kapott a polgári juriszdikció tiszteletbentartására. A két városnak a büntetőbíráskodásra vonatkozó kérését viszont így kommentálta: ,,In criminalibus zuesprechen betreffend. Kan ihnen solches endlich wol zuegelassen werden, jedoch weilen dermalen die burgerschaft noch nit allerdings mit dergleichen leüten versehen seynd, sothane actus der inspection referirt, und mit dero guetbedunken vollzogen werden . . ."

10 Werlein javaslata tehát oda irányult, hogy büntetőügyekben az inspekció tudta nélkül ne történhessék döntés. Abban, hogy a városok élén nem a legalkalmasabb emberek állottak, volt némi igazság; ezt az inspektornak kellett a legjobban tudnia, hiszen ő nevezte ki őket. így már 1688 elején kifogásra adott okot a távollevő Vatula helyett ügyködő Petschmann pesti albíró működése. Mint a városi tör vény szók ( tanács) elnöke állítólag mértéktelen pénzbüntetéseket és illetékeket rótt ki a polgárságra; az új telepesektől is fejenként öt forintot szedett be. Ezért az inspektor számadásra szólította fel, majd miután követelődzése miatt újabb panaszok hangzottak el, és „ein vngleicher modus procedendi vnd corrigendi" alkalmazásában is bűnösnek találták, Werlein április 11-én elcsapta, és bevonta tőle a város pecsétjét.

11 Az új tanács kinevezésénél ezért tette meg Knipper bíró helyettesévé a (magyar) nyelvet és a jogot ismerő Dalmady Sándort, de ezért rendelte el azt is, hogy a felek ügyeiben (Parthey sachen) a tanács tagjai ne egymagukban, hanem teljes ülésben (

in pleno consessu) döntsenek.

12 7 KA Exp. 1687. dec. 15. Fényképmásolata: Fővárosi Levéltár, Fényképgyűjtemény. Az irat az előzőleg benyújtott pontokra utal ! 8 Acta Diaetalia 1687—1688 (a Komárom megyeieké), OSzKK Fol. Lat. 540, 14v fol. : kérik . . . comitatuum et aliarum nationalium magistratuum in eadem antehac habitas iurisdictiones (externis noviter in horum derogamen introductis Imperialis Camerae officiis, et inter ea praefecturis ... ex integro sublatis) . . . 9 H. Pálffy Ilona : A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Domanovszky Emlékkönyv (Bp. 1937.) 487. 10 KA Exp. 1688. jan. 30, 4. pont. 11 Uo. 1688. febr. 20, márc. 26, ápr. 11; Kovács, Pest 57—58; Pásztor Mihály : Buda és Pest a törökuralom után. (Bp. 1935., Stat. Közi. 73/1. sz.) 152; Tóth András : Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért (1688—1705). TBM XILT (1959) 107 helyesen lát ebben a polgári önkormányzat ellen irányuló lépést. 12 KA Exp. 1688. jún. 10, Int. a. a. nr. 5, közli Schmoll Lajos : Adalékok Budapest székes főváros történetéhez I. (Bp. 1899.) 305—306.