Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

Győr városa is elégtételt, nem büntetést kért egy pesti szitakészítő famos Sehrifftje által okozott sérelem miatt, bőséges római jogi hivatkozások kíséretében. 202 Ha azonban a pamflet a tanács ellen irányult, nem maradt el a büntetés. Multz ügyvédet eltiltották a gyakorlattól, 8 napot töltött az adminisztráció prófoszánál, majd a főhatóság színe előtt ünnepélyesen meg kellett követnie Buda tanácsát és szindikusát. 203 t) Csalás, sikkasztás (Pr. Cr. 94. c.) A Praxis Criminalis alig szól valamit a csalásról, itt is inkább a szem­fényvesztő pénzváltókról, vásári csalókról emlékezik meg. Leginkább ide soiolnám a csehországi Constanz Tamás esetét, akit 250 forint értékű arany- és ezüstpénze tett gyanússá. A strázsamester fogságából elővezetve bevallotta, hogy kártyázásból tartja fenn magát. Az ítélet bizonytalan idei közmunkára szólt a pesti városházán; csak akkor szabadulhatott ki, ha a pénz tisztességes eredetét bebizonyította. 204 Fél lábbal áll a büntetőbíráskodás területén a sikkasztás is. A váro­sok gyakorlatában elég gyakori elszámolási perekben elsősorban a panaszos kártérítési igénye érvényesült, de sor korült büntető szankciókra is. így a kiadatásnál már említett Engelmann-ügyben a hűtlen kezeléssel vádolt boltiszolga 11 hétig ült — szerinte ártatlanul — a budai strázsamesteméi, közben volt gazdasszonya az üzletet felnyittatta, és mindenét elvitette. 205 Egy budai pincér, aki gazdája pénzének egy részét elkártyázta, bilincsben dolgozva kellett hogy a hiányt előteremtse; később azonban eskü mellett szabadon engedték. 206 Hasonlóan kötelezték elszámolásáig Pesten kényszer­munkára Sarlay Jánost, aki Nyitra tájékán a város megbízásából hajdúk­kal elfogott egy házasságtörő párt, de pénzükből közel 90 forintot zsebre tett. 207 A legjelentősebb sikkasztási ügy Schorr György pesti piacbíró ellen folyt, aki ugyancsak hónapokat töltött a sti ázsamester őrizetében. A tanács hosszasan vizsgálta pénzkezelését, és végül bűnösnek találta részben szándékosan elsikkasztott, részben ex culpa, hanyagságból a városra nézve elveszett összegek hűtlen kezelésében. Az ítélet állásvesztésre, az okozott kár megtérítésére és 50 tallér pénzbüntetésre szólt, melynek egyharmadát (25 ft) könyörgésére elengedték. 203 Lehner János ügyében viszont, akit a polgárőrség számára átvett gyertyákkal történt visszaélésekben marasz­taltak, a pesti tanács később megváltoztatta ítéletét, és helyreállította becsületét. 209 202 Int. a. a. nr. 566, 1700. aug. 11. 203 Btjkv. 1701. márc. 5, 21, HL 357, 362, IV. 259, 265. 204 Ptjkv. 1703. szept. 30, nov. 16, III. 215—217, 222. 205 KA Exp. 1697. febr. no. 61, Engeimann 1696. jún. 22-i kérvénye KA Besch. Pr. IV. vol. 18. fol. 206 Btjkv. 1697. márc. 27, ápr. 29, II. 153, 160. 207 Ptjkv. 1699. júl. 7, II. 240, vö. fent 92. jz. — A név az iratokban Congati­Gombkötő János; Sarlay nevét Diimmerth Dezső állapította meg. 208 Corr. buch 1700. máj. 18, júl. 9, I. 184—185, 194, Ptjkv. 1700. ápr. 30> máj. 17, júl. 9,14, szept. 7 (az ítélet), okt. 6,D. 345, 357—359, 382—384, 405—407, 419. 209 Uo. 1706. szept. 10, DJ. 396.

Next

/
Thumbnails
Contents