Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
adott véleményt, és Mieser ügyvéd tiltakozott a tagoknak Krempl részéről történt befolyásolása ellen. 381 Ez az addig nem hallott panasz talán annak a jele, hogy a jogászok megjelenésével a patriarkális formáknak lejárt az idejük. A katonai-polgári vegyesbizottságok viszont, melyekről fent már szólottunk, 382 a városok extraiudicialiter működő testületeitől alapjában eltérő szervek voltak. Ugyanúgy a polgári és katonai jogszolgáltatás összhangjának megteremtését célozták, mint az a XVLT. századi gyakorlat, mely az úriszékek tanácsába a katonákat is bevonta. 383 j) Perköltség, illetékek A perköltségről Mosel javaslata a legbővebb forrásunk. Elvként kijelenti, hogy erről a bíró csak a fél kifejezett kérésére és kiadásainak részletezése alapján határoz, de a makacs perlekedőt hivatalból marasztalja el a kár és a költség fizetésében. A bíróságon kívüli költségeket úgy állapítja meg, hogy csak a szükségeseket ismeri el, az önként tett kiadásokat (ajándékokat) azonban nem. A bírósági illetékek viszont nem esnek külön megállapítás alá, hanem a rendes díjtétel (ordinaria taxa) szerint fizetendők. 38 A javaslatban adott illetéklista a bizottságok, a jegyző és a hivatalszolgák díjait részletezi. Ha ezeket a gyakorlattal próbáljuk egyeztetni, a kép az adatok hiányossága miatt nem lesz mindig harmonikus. A bíróság ülésdíjára (Sitzgeld, Session geldt) csak Pesten maradtak fenn adatok. Ennek összege egyik ügyben 4 és fél, a másikban 1 forint, de emellett a bírónak és a tanácsosoknak 50 dénár (fél kurta forint) járt. A perértékhez való viszonyítása nem lehetséges. Amellett az első esetben még fél forint kereseti díj (Klaggeld) is járt. 385 A budai újlaki bíróság ugyanezen a címen csak 5 dénárt szedhetett. 386 Katona és polgár kártérítési perében 7 ft bírósági ületéket (gerichts gebühr) szabott ki a budai tanács. 387 A pesti javaslat mindezekről nem tesz említést, hacsak nem értjük ide az ingókeresetben vagy adóssági perben szedhető behajtási díjat: minden forint után 3 dénárt (rénes forintot véve 1/40 részt), melyből 1 dénár a végrehajtóé. Úgy látszik, a tanácsok az összegszerűen meghatározható perértéknek bizonyos százalékát (a pesti javaslat szerint 2,5) számították fel az elmarasztalt alperesnek, ha pedig ilyen meghatározásra nem volt mód, önkényesen szabták meg a díjat. Nem egyezik a Mosel-javaslatban előírt és a gyakorlatban szedett bizottsági díj sem. Mosel szerint a bizottság kiküldéséért egy forint jár; budai adatok szerint viszont a csizmadiák egy esztendős viszályának kiegyeztetéséért mindegyik kiküldött 3, összesen 6 forintot, a városi 381 Acta iud. 1706. febr. 1. 382 L. fent a 28—32. jegyzetnél. 383 Eckhart i. m. 27. 384 Pars II. tit. I. art. 5. 385 Ptjkv. 1688. május: Sitzgeld, I. 2—3; uo. 1691. márc. 6: Session geldt 4V 2 fl, vnd 1 / i fl Klaggeld, I. 47; uo. 1695. júl. 5: Session geldt 1 fl d[em] richter vndt rathsherrn 50 d, I. 187. 386 Btjkv. 1705. aug. 26, IV. 886. 387 Acta iud. 1706. ápr. 28.
