Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
ellen, a hivatalos válasz tagadta az ilyesféle eljárást, hacsak nem bizottságilag (commissionaliter) vagy egyezség formájában törtónt. 373 A tanács védekezése a polgári eljárásnak azt a mellékhajtását emelte ki, melyet a legkülönfélébb ügyekben megtalálunk: a magisztrátus kiküldte két-három tagját, a polgármestert és a szindikust, vagy az ügyhöz értő polgárokat, hogy a felek igényeit vizsgálják meg, s a lehetőség szerint hozzanak létre egyezséget. Ezt a kor extraiudicialiter történt elintézésnek mondotta, de korántsem volt perenkívüli eljárás, inkább a választott bíráskodás behatolása a polgári perbe, a javaközépkori probi viri megfelelője. A név annyiban talált rá, hogy a bizottság a tanácstól elkülönített helyen és időben ült össze; Pesten külön bizottsági szobát is tartottak fenn a városházán erre a célra. 374 A bizottságnak a bírósági határozatot előkészítő eljárását azért kedvelték, mert mind összetételében, mind intézkedéseiben igen rugalmas volt. Különösen akkor vették hasznát a városok, amikor kereskedőknek kölcsönből, adásvételből, társas viszonyból eredő igényeit kellett elbírálni. A bizottságnak a tanácsülésnél több ideje volt arra, hogy a bemutatott könyvkivonatokat, követeléseket megvizsgálja, a felek előadását meghallgassa, Kereskedelmi vitákban a kiküldött tanácsosokat „pártatlan kereskedőkként' ' említették (Vnpartheyische Handelsleuthen), iparosok pereiben a céhek szakembereit hívták be a bizottságba, Pesten a török üzletemberek részéről támasztott követelés megvitatásába rác kereskedőket vontak be. 375 Ugyanilyen alkalmasnak bizonyult az extraiudicialiter [ ÍJ commissio a rágalmazás, becsületsértés és testi sértés ügyeinek elintézésére, a felek kölcsönös igényeinek megvizsgálására. Ha egyezség jött létre, a tanács ezt tudomásul vette és jegyzőkönyvbe iktatta, különben a bizottság megidézte a feleket a következő tanácsülésre. 376 Mindenkit természetesen a bizottság sem tudott kielégíteni, ezért előfordult az idézése elleni tiltakozás, sőt az eljárók szidalmazása is, ezt azonban a tanács megbüntette. 377 Alkalmazták a bizottsági elintézést az özvegy és fiainak jószágelkülönítésénél is, ekkor a tanácsosok mellé gyámokat is ültettek a bizottságba. 378 Az 1694-i budai válság megoldásakor a régi és az új strázsamester közötti ellentétet is bizottság simította el. 379 A kamarai adminisztráció is küldött ki bizottságot a legkülönfélébb ügyek elintézésére; 380 ilyen testület volt az, amely Bösinger ökörlevágási ügyében szemlét tartott és szakvéleményt adott. Az ügy több szempontból érdekes: négytagú katonai-polgári vegyesbizottság vizsgálta meg, a már felügyeleti jogát elvesztett adminisztráció ugyancsak négytagú bizottsága 373 L. fent 254. jz. 374 Ptjkv. 1705. márc. 3, ÜL 304. 375 Pl. 1689: 1. V. fej. 319. jz.; 1701: 1. V. fej. 159. jz.; 1703: a fent id. kifejezés, V. fej. 329. jz.; 1704: V. fej. 233. jz.; 1705: rácok, V. fej. 137. jz. Rác pap részvétele: Ptjkv. 1704. dec. 12, III. 278. 376 Pl. 1695: 1. V. fej. 357. jz.; 1697: 1. V. fej. 401. jz.; 1700: 1. V. fej. 521. jz.; 1705: 1. V. fej. 489. jz. 377 1703: 1. fent 255. jz.; 1704: 1. II. fej. 80, V. fej. 233. jz. 378 1 701: 1. V. fej. 571. jz. 379 L. II. fej. 144. jz. — Bizottsági pénzbüntetés említése Btjkv. 1702. aug. 18, III. 528, IV. 482. 38 <>P1. 1700: 1. V. fej. 214. jz.; 1701: 1. V. fej. 6. jz.
