Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

III. fejezet. Eljárásjog

represszália gyanánt történt lefoglalását is.

366 Ezeken kívül, a városok belső életében is többször elrendelték, mégpedig elsősorban nem a követelés kielégítése, hanem a fennálló vagyonállapot biztosítása céljából. A kamarai igazgatóság a hitelező kérésére ismételten is zár alá vehette az adós ingó és ingatlan vagyonát; a zárolást hatósági leltározás követte. A városi tanácsoknak is módjukban volt a hitelező biztosítására zárlatot rendelni, de az adminisztráció figyelmeztette őket, hogy az ingatlan eladása már nem tartozik hatáskörükbe.

367 Sajátos esete volt a bírói zárnak az iparos műhelyének, a kereskedő üzletének bezárása. így csukatta be az adminisztráció két budai pékmester műhelyét Ungernek többszöri fizetési felszólítása után; Pesten meg egy vaskereskedő üzletét tartotta négy hétig zárva a tanács, majd hitelezőit ki is elégítette a készletből.

368 Zár alá vették a tanácsok az uzsorára kiadott pénzt, a késedelmes adós idegen kézen levő borát, sőt egy kabátot is; a szökött pincér ingóságait a vízivárosi bíróság zárolta, és átadta becsű után a gazdának.

369 Aki a zárolt holmit a hatóság (Pesten a bíró) engedélye nélkül kiadta, a hitelezőnek anyagi felelősséggel tartozott, a hatósági pecsét feltöréséért pedig áristomot vagy pénzbüntetést szabtak ki.

370 Végezetül említést érdemel a teljesítésre megszabott határidő kérdése. Az adminisztráció irataiban gyakran említették a 6 hét és 3 nap polgári határidőt (bürgerlicher terrain), sőt a városoknak meg is hagyták, hogy a teljesítésre ennyit engedjenek az adósnak.

371 Látni fogjuk, hogy ez volt a csődeljárásban szokásos határidő is. Az osztrák gyakorlatból származhatott, de másutt is megvolt: az 1723-i kamarai vizsgálóbizottság iratai között megtaláljuk Vanosi volt budai bíró hivatkozását arra, hogy soproni praxis szerint a lelépő tisztviselőket ennyi időn belül lehet felelősségre vonni.

372 E tágabb határidővel szemben a pesti javaslat és a gyakorlat is 14 napot szabott a teljesítésre, sőt többszöri felhívás esetén a kielégítés határideje 8, majd 3 napra szűkült össze. Ezeknek sikertelen elteltével került sor azokra a kényszerintézkedésekre, melyeket fent áttekintettünk. i) Bizottsági eljárás Amikor a századfordulón a budai ellenzéki polgárság panaszt emelt a Fürstenbusch-bizottságnál a polgármester és a szindikus önhatalmú ítélkezése 366 L. fent a 93—95. jegyzetnél. 367 KA Besch. Pr. 1688. ápr. 26, máj. 6, jún. 10, 25, I. vol. 9v—12, 13v—14; 25v, 29v fol., előzményét 1. fent 315. jz.; KA EXP. 1689. jún. 4, 8 (itt a házeladás fenntartása); Btjkv. 1694. szept. 1; sequestration, I. 508, II. 13; uo. 1698. júl. 4, TL. 320, előzménye V. fej. 221. jz. 388 1696: 1. V. fej. 130. jz.; Ptjkv. 1697. jún. 22, aug. 24,11. 50, 56. 389 Btjkv. 1689. aug. 31, la. 61; Acta adm. cam. 1701. júl. 18: Víziváros, vö: V. fej. 292. jz.; Btjkv. 1706. aug. 13, VT. 340—341, VH, 141; uo. 1706. dec. 20, VI. 399, VII. 204. 370 ptjkv. 1694. febr. 13: per a zárolt ingók kiadásáért, I. 144—145; uo. 1695. máj. 10: áristom, I. 278; Btjkv. 1702. márc. 31: pénzbüntetés, Hl. 502, IV. 447. 371 1695: 1. V. fej. 122. jz.; 1697: 1. V. fej. 189. jz.; Pest utasítása a Georgevicsügyben KA Besch. Pr. 1700. júl. 21, 28, VI. vol. 112 bis, 115v—116 bis, 117—117v bis fol. (az első téves kelettel), azonos Int. a. a. nr. 406, Ptjkv. 1700. júl. 30,11. 387, vö. V. fej. 615. jz. 372 KA Varia u. Rep. Vegyes, fasc. 7. no. 2, 36. mell.