Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
kertje voltak. Úgy tűnik azonban, hogy a fogságban kicsikart ígéretből sem lett semmi, és Bornemissza haláláig birtokolta Szombat kapun kívüli házát. 1527-ben ugyanis János király a Bornemissza halálával magszakadása miatt a koronára háramlóit házat el adományozta Podvinyai Pál deáknak. (1527. VTI. 24.) A szomszédságban ekkor polgárokat találunk, szemben Hankó Péter, kelet felől a néhai Szabó János házai voltak szomszédosak a Bomemissza-féle házzal. A bortized jegyzékek őrizték meg Tótfalu 16. század eleji lakosságának további adatait. Az 1505-ben és az 1510 körül készült összeírások is felsorolták Kapás Demetert, Kapás Benedeket, Fazekas Pált, Szászi Jánost. 1505-ben említették Kapás Mártont, Kapás Andrást, Tót Ambrust, Tót Balázst, Cipó Gergelyt, Varga Gergelyt, Orbonáz Györgyöt, Szálai Kelement és Vasas Imrét. 1510 körül megnevezték a váci püspök házát, Kőszegő Bálintot, Kőmíves Gergelyt, Süveggyártó Gergelyt, Tót Pétert, Kovács Jakabot, Kapás Tót Pált, Szabó Jánost (az ő nevével már találkoztunk Bornemissza János házának szomszédságában), Kapás Balázst, Szekérgyártó Tamást és Mártont. 327 A török időkben sem változott a városrész jellege a korabeli látképek tanúsága szerint. Továbbra is lazán beépített, kertekkel beültetett területe maradt a városnak. A város visszafoglalását eredményező ostrom (1686) során a császári csapatok éppen területünkön keresztül kísérelték meg - eredményesen - a török kézen lévő vár meghódítását. Az ostromban a városrész teljesen elpusztult, házai kiégtek, kertjei tönkre mentek. A még mindig fontos erődítmény újjáépítésével egyidőben, az 1700-as évek elején módszeresen leromboltak minden építményt, hogy a hegyoldalt kiüresíthessék, ezáltal könynyítve meg a védhetőséget. A bontás föld alá temette az akkor már közel ötszáz éves városnegyed maradványait. Zeiselbühel [1403-1439]: an dem Zeyselpuchel... Jtem Von der huet am zeisselpüchel... pey dem zeisselpüchel... am Zeisselpüchel ... vnterr dem perg am tzeisselpüchel (Ofner Stadtrecht X/B-D, 33, 45, 154. sz.); 1445: am czeyselpwchel (Pozsony v. lt. 2008, MOL Df 240632) A budai váralja valamely városrészének német neve, amelyet nem tudunk azonosítani magyar megfelelőjével. A Jogkönyv szerint a városi tanács előtt a Szentpétermártímál választott két polgár mellett Zeiselbühelt egy választott polgár képviselte. Zeiselbühelt felsorolják a városi őrségek tanyái között is, és itt is 6 kofát engedélyeztek árusítani csakúgy, mint a Szentpétermártímál. 1445-ben a pozsonyi tanácsnak írt jelentés tudatta, hogy a Budára érkezett esztergomi érsek és Szécsi Tamás nem mentek be a hegyen épült városba, hanem Zeiselbühelen szálltak meg (1445. IV. 10.). A Jogkönyvben is hangsúlyozzák helyét a Várhegy alatt, ugyanezt a kifejezést alkalmazzák Szentpétermártírra is. A szó jelentése ugyanakkor kisebb dombra utal. 1505: „Demetrius Kapás in Thothfalu ... Benedictus Kapás de Thothfalu ... Paulus Fazakas in Thothfalu ... Martinus Kapás in Thothfalu... Andreas Kapás in Thothfalu ... Ambrosius Thoth in Thothfalu apud Gregorium Varga ... Gregorius Worga in domo Georgii Orbonaz ... Blasius Thot in Thothfalw apud Emericum Vasas .... Gregorius Chyppo in Thothfalu ... Clemens Zalay in platea Zekergyartho ... Iohannes Zazy in platea rotiparorum ... Iohannes Zabo penes domum domini Bornemiza" (MOL Dl 38658); 1510k: „Demetrius Kapás in Tothffalv penes domum episcopi Waciensis ... Benedictus Kapás in Thottfalw ... Paulus Fazokas in Thotffalw ... Valentinus Khywzege in Totfolw ante portam Zombath ... Gregorius Kymyes in Totffalv ... Gregorius Siweggyartho in Thotfalw ... Iacobus Kowacz ante Zombathkapw ... Paulus Kapás Thot aput Jacab Kowacz ... Iohannes Zabo ante Zombatkapw I ante portam Zombath ... Blasius Kapás ante Zombatkapu aput Iohannem Zaz ... Martinus rotipar ante portam Zombath ... Petrus Thot ante portam Zombatkapw aput Thomam Zekhergyartho" (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)
