Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
2. EGYHÁZAK: PLÉBÁNIÁK, KÁPOLNÁK, KOLOSTOROK Csak a helyrajz szempontjából fontos, önálló épületeket tárgyaljuk a templomok oldalkápolnáit nem. Szt. Anna kápolna / St. Anna-Kapelle 1505: Michael Olvasogyartho hospitalis sancte Anne ... Martinus Vacy in Thassuntal (MOL Dl 38658); 1509: sannd Anna (BORSA 1959. 304); 1510k: Martinus Wachy circa sanctam Annam ... Simon Por in Tassontal prope sanctam Annam (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1515: Capelle ad honorem beate Anne matris Marie prope dictum claustrum ipsius conventus [matris misericordie] fundate (MOL Dl 106083. Prot. Bud. 308-309) Pontos helye ismeretlen. Az írásos források szerint a váralji Taschental negyedben, a Szt. Mária Magdolna plébánia területén, a karmelita kolostor környékén emelkedett. 1515-ben Benedek, a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa és Andreas Stoss karmelita perjel megállapodtak a kápolna vitatott jogairól. Ezen iratból tudjuk, hogy a kápolnát a néhai Olvasógyártó Mihály budai polgár alapította, akit az 1505-ben készült dézsmajegyzék a Szt. Anna kápolna ispotályosának nevezett. Az alapító szándéka az volt, hogy a kápolnát a karmelita kolostorhoz csatolja, ám ez sértette a területileg illetékes plébános érdekeit. A kápolna eszerint a karmelita kolostor közelében helyezkedett el. A megállapodás alapján a kápolna épületét a karmeliták gondozták, de a kápolnához épített ház a plébános tulajdonában maradt. Szt. Anna ünnepén a nagy misét a plébános, vagy megbízottja végezte, míg a többi misét és a szentbeszédeket a karmeliták mondták, a perselybe dobott felajánlásokat pedig megfelezték. Ld. Taschental Szt. Erzsébet ispotály / St. Elisabeth Spital 1276/XrV: Iuvenis ...Petrus filius Vhank in hospitali sancte Elizabeth sub monte, qui dicitur sancti Gerardi (Catalogtis 2021, cf. uo. 1528-29); 1276/1510: zent ersehet azzonnak ïspitalyaban zent gelyert hegye alat (Margit 1990. 148.); 1298: Corrardus sacerdos magister hospitalis sancte Elysabeth de Creenfeld(Veszp. k. m. lt. Epp. Dec. Budenses n. 8, MOL Df 200067, BTOE I. 302. sz.); 1429: czu dem gepew des newen spitals czu Ofen pey Sant Elsbeth (Sopron v. lt. Dl 783, Házi 1/2. 442. sz.), 1432/ 1499: in medio nostri [civitatis Pestiensis] in foro fenorum et in vicinitatibus domorum hospitalis beate Elisabet ultra fiuvium Danobii circa Calidas aquas inferiores ex opposito iacentis ab una (MOL Dl 61919, BTOE Bl. 1014. sz.); 1433: hospitalis sancte Elizabeth in suburbio Budensi ad Calidas aquas (MREVIU. 95-96, BTOE IB. 1055. sz.) 1495: hospitalis beate Elizabeth de eisdem inferioribus calidis aquis (MOL Dl 20319); 1509: bey Zannd Elssbeten...Spitall Sannd Elisabeth (BORSA 1959. 304) Egykor Alhévízen működött ispotály, amelynek azonban sem pontos helye, sem eredete nem tisztázott. A források csupán annyit árulnak el, hogy a Gellérthegy alatti hévízeknél állt, ám az itteni hévízek mind a hegy lábánál törnek a felszínre. A hévízek közül kizárhatjuk a hegy déli lábánál lévőket, mivel az oklevelek több esetben is határozottan megemlítik Kreinfeldet, illetve Alhévizet, mint a kórház helyét, továbbá a pesti Szénapiaccal szemben lévőnek mondják. 328 A hegy északi lábánál azonban két nagyobb forráscsoport is található (a mai Rudas- és Rácz-fürdő). A Rudas-fürdő mellett régészeti ásatás hozta napvilágra egy kisméretű, egyhajós templom maradványait. Vitatott azonban, hogy a romok azonosíthatók-e az ispotály templomával, vagy a Szt. Gellért plébánia maradványai. 329 A Szt. Erzsébet ispotály eredetét homály fedi, azonban már Margit királyleány legendájában szerepel az ispotályban betegeskedő Péter. 330 1298-ban említették meg ispotályos-mesterét, Konrád papot. Hans Pap budai könyvárus ránkmaradt végrendeletében (1509) az itt fekvő betegeket is megnevezte: 10 forintot hagyott a francia kórban (feltehetően a szifiliszt érti rajta 331 ) itt fekvő szegény embereknek. CSÁNKI 1893. 16-26. GARÁDY 1943a. 184-193; LÓCSY 1967. 200-213. IV László a budai zsinat akadályoztatását jóváteendő tett ígéretet Fülöp legátusnak egy ispotály létrehozására szolgáló évi 100 márka ezüst összegű alapítvány létrehozására. (1280. VIB. 15. - Vat. It. A A Arm. I-XVIB. nr. 592, BTOEl. 174. [hiányos szöveggel]). Ez az alapítvány nem lehet azonos a Szt. Erzsébet ispotállyal. Ld. Glosszárium 1984. 'Francu', 'Francos' címszavait.
