Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

években, sőt a hegyoldalon is a korszak településrészleteit sikerült megfigyelni.

135 A Castrum mellett tehát létrejött a suburbium is, amely ugyan jogi szempontból kezdetben alárendelt volt, gazdasági jelentősége azonban kezdettől fogva fontos lehetett a város számára, míg a 15. század közepétől már teljesen egyenrangú városrésszé vált.

136 Az új várat, a benne lakó közösséget, a polgárokat, egyházaikat és egyéb intézményeiket sajátos módon felváltva nevezték, hol pestinek, hol budainak az oklevelekben.

137 A korábban már ismertetett tatárjárás előtti földrajzi viszonyok érthetővé teszik a pesti és budai megnevezések bizonytalanságát, váltakozását, hiszen láthattuk, hogy a várat hordozó hegy Buda (Felhévíz) és Pest (Kispest) határán terült el. Ennél azonban többről van szó. A várba feltelepülő város privilégiumával együtt hozta magával nevét, hivatalos irataiban az egész középkoron át meg is őrizte azt, sőt a német polgárság sem változtatott az Ofen néven. A latin nyelvű iratokban azonban kezdettől fogva megfigyelhető a Buda név, sőt ez válik általánossá és a magyar köznyelvben is használttá. Ennek jelentőségét abban látjuk, hogy a vár a tatárjárás előtti királyi székhely nevét vette át, amelynek az okát nem pusztán földrajzi fekvése szabta meg, ahogy a Pest név átvételét sem. Buda a tatárjárás előtt királyi birtokközpont volt, székhely jellege az 1210-es évektől kimutatható és királyi alapítású társaskáptalannal is rendelkezett.

138 Abból, hogy a tatárjárás előtti Buda nevét az új várra kezdték el használni, arra következtethetünk, hogy az új erődnek a budai birtokközponton belül szerep jutott Óbuda mellett.

139 Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy ebben a királyi alapítású, a teljes környéknek, mind Budának, mind Pestnek védelmét szolgáló várban ne lett volna olyan szállás, amelyet veszély esetén a király és udvara használhatott volna. A bizonytalanságot az okozza, hogy közvetlen, egyértelmű adatok nem igazolják az Árpád-korban királyi szálláshely létét, csupán közvetett utalásokkal rendelkezünk. Az 1950-60-as évek történeti kutatásában éles vita bontakozott ki a budai királyi palota eredetének kényes kérdésében. Volt, aki tagadta Árpád-kori létét,

140 volt, aki már a tatárjárás előtt feltételezte azt,

141 esetleg külön királyi és királynéi birtokközpontként értelmezte.

142 A leginkább vitatott kérdés azonban a helyszín volt, míg a többség abban azért egyetértett, hogy a fennmaradt adatokból jogosan következtethe135 VÉGH 1998; VÉGH 2000. Az utóbbi évek ásatásain 13. századra keltezhető épületmaradványok és telepjelenségek kerültek elő a Gyorskocsi u. 26; Medve u. 9—11. telkeken, a Corvin téren, és a hegyoldalban, a Szabó Ilonka utca 22. számú telken. 136 Alárendelt szerepükre ld. KUBINYI 1972. 32-33. 137 1255-ben a király a pesti hegyen épített várról ír, illetve a pesti vár vásárvámját határozza meg. A tárnokvölgyi birtokperben az 1250-es, 1260-as években elsöízben feltűnő polgárokat az oklevelek váltakozva Pest várából, illetve a budai várból származtatják. 1265-ben a király a komáromi hospeseknek ugyanazt a szabadságot adja, mint amit a pesti új hegyről származó polgárok élveznek. A város első fennmaradt iratát 1268-ban a budai vár rektora és a tizenkét esküdt állították ki. A későbbiekben egyre általánosabbá válik a budai vár kifejezés, ám a város tanácsa által kiállított iratok megőrizték a pesti új hegy vára formulát és a város pecsétjének köriratán is a pesti új vár kifejezés szerepel. 138 KUMOROVITZ 1971. 139 Ezzel magyarázható a Datum Bude mai feloldhatalansága. Óbuda első hiteles említését egyébként a tárnokvölgyi per irataiban találjuk. Figyelemre méltó még a főként az alapítás utáni évtizedekből fennmaradt nevekben olvasható 'új'jelző, mind új Buda, mind új Pest alakban. A kihangsúlyozott újdonság a megváltozott helyzetre utal, a régihez képest, jelzi a régi település életének valamilyen külső erő általi mesterséges változását. Az 'új'jelzővel ellátott települések általában mesterségesen jöttek létre a régi mellett, a régitől elkülönülve. A tárnokvölgyi birtokper 1259 és 1268 között keletkezett egyik oklevelében a királynéi jobbágyok mellett tettek esküt óbudai, tárnoki, martonvásári, tétényi, torbágyi, pestvári és újbudai lakosok. Óbuda, Pest vár és Ujbuda szerepel tehát együtt az 1259 után keletkezett oklevélben. Fejtörésre ad okot Pest vár és Ujbuda önálló megnevezése, hiszen más források az új budai hegyet említik, amely egyértelműen a Várhegyre vonatkoztatható. Felmerült magyarázatképpen az alapítást megelőzően feltételezett várhegyi település neveként is, miként a hévízből kiszakadó, szintén alapítás előtt feltételezett váralj i település neveként. Ezek a következtetések talán túl messze vezetnek. Mindenestre egy jó száz évvel későbbi forrás Buda városát még mindig Ujbudának nevezi, ezért feltehetően ebben az esetben is az új település névváltozatainak egyikéről van szó. 140 Az Árpád-kori királyi szálláshely budavári létét tagadta Györffy György, azonban feltételezte királynéi szálláshely létét. (GYÖRFFY 1973. 304-307; GYÖRFFY 1998. 618.) Szűcs Jenő sem tulajdomtott az alapításban a királyi székhelynek jelentőséget. (Szűcs 1993. 56.) 141 FÜGEDI 1964. 142 KUBINYI 1962.