Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
tünk Árpád-kori szálláshelyre. 143 Figyelembe kell ugyanis vennünk a vár katonai jelentőségét, amely háborús időkben több esetben megmutatkozott. Említettük már, hogy a pesti népek kiváltságai közé tartozó szabad villicus választást a Béla és István, apa és fia között kitört háború idején megszüntették és a város élére a király által kinevezett rektor került. Az intézkedés tartósnak bizonyult és okát nyilvánvalóan a vár fontos katonai szerepében kereshetjük. 144 1268 körül a megosztott ország határánál álló várban keltezett oklevelet Mária királyné. 1285-ben a mongolok újabb támadása elől talált menedéket ugyanitt udvartartásával együtt Erzsébet (Izabella) királyné. 1279-ben és 1280-ban Fülöp pápai legátus a biztos budai várból igyekezett IV. Lászlót rászorítani a kun törvények elfogadására, és a király ellenére tartott itt zsinatot. 1301-től a trónt megszerző Vencel a budai vár védelmében igyekezett uralmát megszilárdítani, amelyet ellenfele Károly Róbert 1302-ben ostrommal próbált bevenni, sikertelenül. Vencelhez hasonlóan Ottó, majd 1307-től Károly is Buda biztos falai közül próbálták kézbe venni az ország irányítását, 1311-ben Csák Máté támadását is elszenvedve. Ismerjük V. István, IV. László és III. András Buda várában keltezett okleveleit is a számos pusztán datum Bude kifejezéssel ellátott irat mellett, amely alatt egyként érthették a régi és az új Budát. Más jellegű utalást jelent a királyi szálláshelyre az esztergomi pénzverők feltűnése a várban. Az 1255-ös királyi adománylevélben, amellyel a szigeti apácáknak juttatta a király Pest vár vásárainak vámját az esztergomi pénzverőket mentesítette a vámfizetés alól arra az időre, amikor a pénzverő műhelyben az új pénzt készítik, és feleségeikkel és családjukkal együtt a várban tartózkodnak. 145 A királyi pénzverők az esztergomi királyi város melletti falujukban laktak, az új pénzt azonban nem Esztergomban, hanem az új Budán lévő műhelyben verték, sőt erre az időre családjaikat is el tudták helyezni itt. A pénzverők további itteni működését bizonyítja Walter rektor, kamaraispán személye is. 146 A pénzverő kamara korábban az esztergomi királyi rezidenciához kötődött, amelyet 1249-ben a király az érseknek adományozott. A 14. században a Visegrádra költöző királyi udvar mellett is megtaláljuk a pénzverő műhely működését. Királyi szálláshely és pénzverés ugyanis szoros szálakkal kötődött egymáshoz a korszakban, ezért a pénzverők budai jelenléte sem magyarázható pusztán egy önálló műhely feltételezésével. 147 Királyi szálláshely tehát annak ellenére lehetett a városban, hogy az uralkodó állandó jelenlétét csak Vencel és talán már az ide temetkező III. András idejében lehet kimutatni minden esetben katonai fenyegetettség árnyékában. Vencel idején és később az Anjou-korban a Kammerhof töltötte be a királyi ház szerepét, de az Anjou-korban bizonyosan használatban volt már a vár déli végén álló épületegyüttes is. 148 Az elmondottakból véleményem szerint jogosan következtethetünk arra, hogy királyi szálláshely már az Árpád-korban is létezett a Castrum területén. E célból mindkét vitatott helyszínt használhatták, akár egyidőben is. Részletesebb képet csak a források bővülésével kaphatnánk. 149 Az eddig elmondottak során szándékosan használtuk kizárólag a vár kifej ezést IV. B éla király új alapítására. Ő maga ugyanis és minden korabeli forrás egyértelműen castrum-nak nevezte az erődítményt. 143 Ebben a tekintetben Gerevich László és Zolnay László véleménye megegyezett. 144 KUBINYI 1972.71-75. 145 1255: ,3xcipimus autem fabros nostros de Strigonio, illos, qui tempore nove monete, donee in fabrica laborabunt, si cum uxore et familia sua in castro notato superius morabuntur. Cum autem ab opere predicte monete fuerint expediti, staruimus, quod de mercimoniis suis tributum solvant, sicut at alii." (MOL Dl 398, BTOE 1. 41. sz.) 146 HUSZÁR 1958.24-25. 147 GYÖRFFY 1973. 300; GYÖRFFY 1998. 621. 148 Ld. a Régi királyi ház szócikket. Az István-torony épittetőjének kérdését máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A kérdést újabban mind régészeti, mind történeti szempontból behatóan tanulmányozta Magyar Károly és Spekner Enikő. (MAGYAR 2004; SPEKNER 2002.) 149 A külön királynéi szálláshely feltételezése meglehetősen problematikus kérdés, mivel igen kevéssé ismerjük a királynék önálló udvartartását és főleg ennek pontos kereteit és helyszíneit. Abból, hogy a királynék budavári keltezésére jóval több adat maradt fenn, mint a királyokéra, még nem következik egyenesen önálló királynéi szálláshely léte. A tárnokvölgyi birtokperben szereplő királynéi népeket, Preussel Henrik kapcsolatát Mária királynéval, vagy Majs nádor királyné támokmesteri címét sem tarthatjuk elégséges kiindulópontnak egy ilyen feltételezés megfogalmazásához. (KUBINYI 1962; GYÖRFFY 1973. 306, 344.)
