Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

ügyvéd útján bevallást tenni, amelyről a városi jegyző fassionalis oklevelet állított ki és annak tartalmát a város könyvébe bejegyezte.

972 (65, 67. kép) A budai történetírás pótolhatatlan hiánya a városi könyvek pusztulása, ám más városok - így Sopron, Kassa vagy Pozsony - példáján nyilvánvaló, hogy Budán is az úgynevezett Grundbuch-ba vezették be az ingatlanügyleteket, azonkívül külön könyvben t^ották számon a zálog és a járadékügyeleteket. A bevallás megtörténte után két esküdtet bízott meg a tanács a birtokbaiktatás elvégzésével,

973 illetve erről igény eseténprivilegialis formában is állíthatott ki oklevelet.

974 (66. kép) Az eljárás a hiteleshelyek gyakorlatához hasonlóan történt tehát. A tárnokmester ítéleteit követő iktatásokat is a városi esküdtek részvétele mellett tartották, az ettől eltérő eseteket törvénytelennek tartották.

975 Emellett mégis előfordult, hogy káptalani hiteleshelyek a városban iktatást végeztek, ezek a példák azonban nagyszabású birtokperekhez kötődtek.

976 A hiteleshelyek gyakorlatához hasonló módon jártak el királyi adományok, ítéletek esetén is. A királyi utasítást kézhez véve a város kiküldte a két esküdtet, majd jelentést tett a királynak az iktatásról és az ügyet bejegyezték a város könyvébe.

977 A királyi kegy különös megnyilvánulásai egyes esetekben rendkívül ünnepélyes eljárást is lehetővé tettek. 1438-ban Albert király lévai Cseh Péternek adományozta a Stiborok egykori városi palotáját, amelynek iktatását a város jelenlétében az esztergomi érsek és a nádor végezték, és mindezt királyi privilegialis oklevél tanúsította.

978 A házszerzés módjai A telkek tulajdonjoga sokféle módon cserélhetett gazdát a városban. A polgárok nem vásárolt ingatlanaikat feleségüknek és gyermekeiknek örökítették tovább, akik vagy közösen rendelkeztek vele, vagy megosztották azt egymás között.

979 Minden szerzett ingatlanra és arra az esetre, ha nem volna örökös, 972 A város ingatlanokról vezetett könyvéről először 1423-ban esik szó oklevélben: „ad tabulam seu librum civitatis...". (1423. V. 21. - Eszt. k. m. lt. 53-3-7, MOL Df 238091, BTOE III. 821. sz.) Az ingatlanügyről kiállított oklevél elvesztése esetén a városi könyvből kiadott, hitelesített másolatot készítettek: „Extractus libri civitatis anni 1523". (1523. - MOL Dl 48993) II. Lajos király utasítása a városhoz, hogy az esztergomi Szt. István káptalan részére keressék meg a városházán felejtett okleveleit, vagy ha nem találják, írják ki azokat a város könyvéből („...extunc prothocolon sive librum civitatis vestre...") és a másolatot hitelesítsék a város pecsétjével. (1524. XI. 6. - Eszt. k. m. lt. 53-3-37, MOL Df 238121) 973 1398. XI. 25. - MOL Dl 8373, BTOE UI. 265. sz.; „...iuxta ritu et consuetudinem dicti civitatis nostre duos ex nobis... iuratos cives ad premissas petitiones duximus transmittere..." (1478. VII. 1.- Egri k. m. lt. 29-5-1, MOL Df 210729) 974 A győri káptalan számadáskönyvében olvasható bejegyzés szerint 1521. XII. 30-án 3 forintot fizettek ki a nagyprépostnak, hogy a budai nagy ház újbóli birtokbaiktatását elintézze, és erről a város tanácsával privilegialis oklevelet álíttasson ki. (Győri k. m. lt. Liber Div. Prov. 548; MOL Df 279560) Példa a privilegialis formában kiállított oklevélre: 1396. II. 24. - MOL Dl 7657, BTOE III. 206. sz. 975 A tárnokmester a tárnoki szék bíróságán, mint feljebbviteli fórumon ítélt ingatlanügyekben Buda városának és más királyi városok esküdtjeinek bevonásával. Az ítéletről a tárnokmester állította ki az oklevelet, az iktatást kiküldött embere (általában az altárnokmester) és két (néha csak egy ) budai esküdt végezték. (1424. VB. 16. — Eszt. k. m. lt. 53-2-3, MOL Df 238054, BTOE BI. 853. sz.; 1452. IX. 20. - MOL Dl 70900) 976 Olyan birtokperekben, ahol a budai ingatlan csupán egy volt a hatalmas birtoktestek között. Például 1449-ben a budai káptalan az országbíró parancsára végez iktatást Rozgonyi István fia idősebb János birtokainak átadásánál Rozgonyi ifjabb János, Rajnáid és Osvát számára. A birtokok között szerepel egy budai ház is. (1449. VB. 21. - MOL Dl 14284) II. Lajos utasítja a váradhegyfoki premontrei konventet, hogy iktassa be Kanizsai Lászlót többek között egy budai ház birtokába. (1525. V. 19./1525. VI. 27. - MOL Dl 24147) 977 Példa a királyi adományra: Mátyás utasítása Buda városának, hogy a zágrábi püspököt iktassa be egy ház birtokába és Buda város jelentse, hogy az iktatást elvégezte. (1474. B3. 31. /1474. JV. 23. - Zágrábi érs. lt. Priv. 39; MOL Df 252007) Példa háramlás útján a királyra szállt ingatlan adományozására: Mátyás utasítja a várost, hogy iktassa be egy gyilkosnak a koronára szállott ingatlanába az áldozat özvegyét és gyermekeit, majd a város jelenti az iktatás elvégzését, amelynek során ellentmondottak. (1475. V. 14. / 1475. IX. 22. - MOL Dl 17675) 978 1438.1. 28. - MOL Dl 88130, BTOE BI. 1181. sz.; 1438. III. 30.-MOLD1 13150,57JO£BI. 1190. sz. 979 „Stirbt eyn man an gescheße Vnnd hat weib vnnd chinder, Alle seyn hab vnnd gutter sol man tailen ynn gleich tail. Dem weib vnd den chindern, Itczlichen alzo vil, also dem andern. Ap sy denne pey enander vn getaut pliben...'" (Ofner Stadtrecht 313. sz.)