Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

4.5.18. Gazdag Jákob, Nagy Izrael - Csáky Mihály - Angyal János, Mátyás és Balázs ,^Zsidó utca" 1528 februárjában Ferdinánd király megerősített egy adományt, amelyet koronázása előtt tett pándi Angyal Jánosnak, Mátyásnak és Balázsnak. (1528. n. 26.) 1526 előtt Gazdag Jákob, Nagy Izrael és más zsidók laktak egy udvart és a benne levő többi épületet, János király pedig Csáky Mihálynak adta őket. *** 4.5.19. Olasz Dávid, Szerencsés Imre fia Ábrahám - Ficsor János ,^Zsidó utca" Ugyancsak 1528 februárjában erősítette meg Ferdinánd király azt az adományt is, amelyet koronázása előtt Ficsor Jánosnak, Thurzó Elek országbíró familiárisának tett. (1528. II. 26.) Itt is egy udvarról és a benne lévő több épületről szól az adományozás, a házakban Olasz Dávid, a néhai Szerencsés Imre fia Ábrahám és más zsidók laktak. A telek az utca keleti, vagyis Duna felőli oldalán helyezkedett el. *** 4.5.20. Horvát Márton - Gönci Bertalan, Horvát Jeromos ,^sidó utca" Buda elvesztése után adományozott Ferdinánd király Horvát Márton magvaszakadtával a királyra viszszaszállt Zsidó utcai házat Gönci Bertalannak és Horvát Jeromosnak, Tamás egri püspök, királyi kancellár udvarmesterének és kamarásának. (1529. XII. 6.) icick 4.5.21. Jaksics György - Szentiványi Pál ,^Zsidó utca" 1536-ban János király vizsgálatot rendelt el a város tanácsánál egy perben, amely Jaksics György és Szentiványi Pál között folyt egy Zsidó utcai ház miatt. (1536. VIII. 15.) Ki kellett hallgatni azon polgárokat, akik Jaksicsot a ház birtokába beiktatták. ÖSSZEGZÉS Mindenekelőtt tanulságos a zsinagóga helyszínének elnevezéseit megfigyelni. Ha nem két szomszédos házról lenne végig szó, amely így elég feltűnő, és nem lennének sorra ugyanazok a szomszédok megnevezve, valamint nem említenék meg ismételten Jakab deák nevét, el is bizonytalanodhamánk, valóban ugyanarról a két házról történik-e említés minden esetben. így viszont el kell fogadnunk, hogy az 1440-ben a Szombat kapu felé tartó Zsidó utcának nevezett utcát beleértették mind a Szombathely, mind a Szombatpiac értelmébe. (1420, 1439, 1449) Vagyis ez a megjelölés nem csak a Szombatkaputól nyugatra lévő területet illette meg. Ehhez hozzátehetjük a Tamás fia János özvegyén keresztül kimutatott kapcsolat révén a további négy háztulajdon sorozatát. Az itteni házakat kizárólag Szombathely és Szombatpiac névvel tájolták, sőt előfordult a fehérvári káptalan telkén a szűkebb értelmű, a „piac helyén" elnevezés is. Bár az oklevelek egyike sem jelöl meg irányokat, mégis ezen elnevezések alapján a későbbi zsinagóga melletti telkek sorozatát az északi irányba képzelhetjük el. Ily módon a szélső telkek már egészen a Szombat kapu előtti szabad térségre néztek, amely ezek szerint még a heti piac területéhez tartozott, legalábbis a 15. század elején.