Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

De talán ennél is tanulságosabb a birtoklástörténet. Hiszen a későbbi zsinagógát is magába foglaló telkek ezek szerint nem az 1360-as, vagy 137-es években került zsidó tulajdonba, hiszen valamivel 1420 előtt még egy budai polgár, Jakab deák birtokolta azokat, a Kapiak pedig ki nem fizetett adósságuk fejében követelték Jakabtól, majd később a szerintük azt jogtalanul használó zsidóktól. (Jakab tehát nem Mendel Jakab, akire a Jakabháza kifejezést szokás vonatkoztatni). A zsinagóga telkétől északra pedig egészen a Szombat kapuig keresztények háztulajdonait találtuk a 15. század elején, előkelő nemeseket, egyházi birtoklást, és előkelő német polgárcsaládot. A Mohács után keletkezett adománylevelek révén tizenegy egykor zsidók birtokolta, vagy lakta háztulajdonra maradt fenn adat. Sajnos a szomszédokat csak néhány esetben nevezték meg, ezért a legtöbb esetben nem lehetett összeállítani a tulajdonok sorozatát. A Régi királyi ház és a Szombat kapu közötti Zsidó utca mindkét oldalán voltak zsidó tulajdonú épületek. Nagy Mendel és Kis Mendel házai az utca nyugati házsorában a teljes telektömbön keresztülérve a Szt. Pál utcára nyíló kapukkal is rendelkeztek. Vagyis a Szt. Pál utca keleti házsorán zsidók birtokolta, egymással szomszédos házak is álltak. Két esetben is előfordul az oklevelekben egy másutt ismeretlen házleírási forma. Nem egyszerűen eladományozandó házat említettek ezekben az iratokban, hanem udvart, amelyekben több, önálló tulajdonossal bíró épület állt. Zsúfoltság érződik ki ebből a jellemzésből, az eredeti telek feltehetően sűrűn beépült, de önálló tulajdonokra bomlott. Hasonló jelenséget egyébként a zsidónegyeden kívül is megfigyemettünk a városban, például a Szt. György piac keleti oldalán. Jellemző a Mohács után megadományozottak köre is. Szinte egytől egyig valamely előkelő, vagy a király szolgálatában álló nemes kapott a zsidók házaiból, valamint néhány rangosabb budai polgár. A zsidóprefektus házát például Bátori nádor egyik titkára nyerte el. Ez egyben jelzi a házak csekélyebb értékét. A főrangú nemeseket a város elmenekült gazdag német polgárainak, illetve az ellenpárt vezetőinek házaiból jutalmazták.