Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
4.2. SZOMBATPIAC - DÉLI OLDAL a. SZOMBATHELY UTCA ÉS KÖRNYÉKE A15. században a Szombatpiac a Szt. Mária Magdolna templom déli oldalán egy kis utcával zárult, amelyet Szombathely utcának, vagy Mária Magdolna utcának emlegettek. 870 Az utca pontos nyomvonalát régészeti feltárás hiányában nem ismerjük. Nem bizonyítható ugyanis, hogy a Hauy- és de la Vigne-féle térképeken ábrázolt köz 1686-ban azonos volt-e az egykori középkori utcával. Nem mdjuk, hogy a török idők mecset- és iskolaépítkezései mennyiben befolyásolták a terület telekviszonyait, közterületeit. írott forrásaink nem hatolnak el a 15. századnál korábbi időkbe, ezért azt sem tudhatjuk régészeti kutatások hiányában, hogy a Szombathely utca mikor keletkezett. Az ugyanis nem valószínű településszerkezeti megfontolások alapján, hogy a város alapításának idején már létezett volna. A Szt. Mária Magdolna plébániatemplom kicsiny épületének déli oldalán temető terült el eredetileg, amelynek használatáról nem rendelkezünk történeti adatokkal. 871 A templom 15. század eleji újjáépítésekor mindenesetre, a kibővített templomtér kiterjedt a korábbi temetőre is, talán ekkor hagytak fel az itteni temetkezésekkel. Azt azonban csak régészeti feltárás által ismerhetjük majd meg egyszer, hogy a piactér déli oldalának lezárása milyen jellegű volt és hol húzódott. Más szavakkal: nem tudjuk, hogy a Mindszent utca és az Olasz utca közötti háztömbben lévő, szabályos távolságokra kiosztott telkek sora a plébánia templom felé közelítve hol és hogyan szakadt meg. Lehet, hogy a 15. századi Szombathely utca déli oldala őrizte a tömb korai lezárásának emlékét, mindezt azonban csak ásatások igazolhatnák. 872 A temető megszüntetése után az állandó mészárszékek épültek hozzá a megnagyobbított plébániatemplom déli oldalához, miáltal kialakult a Szombathely utca. 873 4.2.1. veszprémi püspök ,JAindszent utca''' A veszprémi püspök budai rezidenciája csak a 15. század második felétől tűnik fel a forrásokban, de ennél már jóval korábban meg lehetett, hiszen a budai határ nagy részének szőlődézsmája a püspöknek járt, a dézsmabort pedig tárolni kellett. A budai szállás ellátására az Esztergom megyei Gyermely jövedelme szolgált, jelezve hogy a püspök jelentős időt töltött budai rezidenciáján. Gyermely, mint a budai szállás ellátására rendelt település először Gatalóci Mátyás veszprémi püspök, valamint Bodó Miklós és Bodó Gergely egyezségében szerepelt 1443-ban, a későbbiekben megemlítette a veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma is. 874 (1443. VI. 1.) 1495-ből két ízben is adat maradt fenn a szállásról, ahol közjegyzői oklevelet állítottak ki. Mindkét esetben püspöki palotának nevezték az épületet a Mindszent utcában. (1495. VI. 13., 1495. VI. 30.) További oklevelek a püspöki palota szomszédairól tájékoztatnak. Keszi Benedek országbíróijegyző 1457-ben vásárolt háza a Szombatpiacon állt, amelynek a Mindszent utca felőli szomszédja volt a veszprémi püspök háza. (1457. XI. 4.) Ugyanezt a házat 1500-ban a Szombathelyen állónak mondták, amelyet délről határolt a püspöki épület. (1500. VI. 10.) Vetési Albert veszprémi püspök a püspökség házával szemközt fekvő másik házat adományozott el testvérének, Miklósnak a Mindszent utcában. (1471) Megállapíthatjuk tehát, hogy a veszprémi püspökség palotája a Mindszent utca keleti házsorában emelkedett, és ennek északi szomszédja már a Szombatpiacon álló - mint majd látni fogjuk - sarokház volt. Egyébként a Szombathely utca elnevezést használták a most tárgyalt kis köz keleti folytatására, vagyis a mai Kard utcára is. A Szombathely utca ezen a szakaszon is a Szombatpiac déli határát alkotta. BERTALANNÉ 1971. 419-428. Újból hangsúlyoznunk kell, hogy a 15. századi Szombathely utca nyomvonaláról nem bizonyítható a rendelkezésünkre álló ismeretek alapján, hogy megegyezne a Hauy-féle térképen ábrázolt 17. század végi helyzettel. A piactér egyébként a németek városrészében is fokozatosan épült be állandó építményekkel. Az ottani mészárszékekre vonatkozó legkorábbi adatokat a 15. század eleján keletkezett Jogkönyvből ismerjük. Az 1524. évi urbárium adatát ld. KREDICS-SOLYMOSI 1993. 866.
