Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Egy 1450 körül készült feljegyzés a házban végzett munkálatokról tudósít közvetett úton. Pál veszprémi prépost a püspök akarata ellenére a házban feltörette a zárakat, és 60 forint értékű deszkát, szögeket, vasalásokat, valamint kőfaragó- és kőmüvesszerszámokat vitetett el. (1450 körül) Valószínű, hogy ezek a tárgyak nem a ház szokásos felszereléséhez hoztak, hanem az építkezés miatt tárolták ott őket. Érdekes építésszabályzásra utaló irat maradt fenn 1496-ból. (1496. XI. 16.) A város tanácsa előtt ifjabb Vitéz János veszprémi püspök elpanaszolta, hogy házának udvarán a tetőkről leömlő esővíz összegyűlik, és kérte a várost, találja meg módját az esővíz elvezetésének. A tanács azt javasolta, hogy a telek hátához kapcsolódó Olasz utcai telken keresztül oldják meg a víz elvezetését. Ezért a püspök egyezséget kötött Klára özveggyel, a szomszédos telek tulajdonosával, amely szerint a püspök 20 forintot fizetett az özvegynek, aki cserébe hozzájárult az esővíz átvezetéséhez. A püspöknek saját költségén kellett nyílást vágatni a telkek közötti falon, erre rostélyt kellett helyeztetni, az özvegy udvarának közepét pedig egészen az utcáig ki kellett köveztetni. Kikötötték továbbá azt a feltételt is, hogy a nyíláson nem öntenek át semmilyen konyhahulladékot, vagy másmilyen elviselhetetlen szemetet, hanem kizárólag vizet. 4.2.2. Kopácsi Bálint özvegye, Erzsébet - Keszi, Berki, Sárkány ,JSzombatpiac, Szombathely, Szt. Mária Magdolna egyházzal szemben" 1457-ben Kopácsi Bálint özvegye, Erzsébet eladta házát Keszi Benedek országbírói ítélőmesternek, Pilis megyei nemesnek 160 forintért. (1457. XI. 4.) Kopácsi Bálint neve alapján nyilván rokona lehetett Kopácsi Dénesnek, aki 1428-ban kamarahaszna adót szedett Vas megyében, 1436-ban még felhévízi lakos, majd az 1439-es budai népmozgalom egyik vezetője és 1440/1441-ben Buda város első magyar bírája volt. 875 Keszi Benedek, Hont megyéből származó nemes, 1423-tól kancelláriai jegyző volt, 1453-1462 között országbírói ítélőmester, Pálóczi László familiárisa, 1454-ben megszerezte Érd és Berki birtokok felét, elhunyt 1461/1462-ben. 876 A házvételről kiállított városi oklevél részletesen körülírja az ingatlant: a Szombatpiacon álló ház Mindszent utcai szomszédságában a veszprémi püspök háza állt, míg az Olasz utca felől Kapi János háza emelkedett, továbbá a Szt. Mária Magdolna egyházhoz épült piaci mészárszékek oldalához épült. Következő adatunk egy hatalmaskodás során szól az ingatlanról. 1462-ben az akkor már elhunyt Benedek testvére, Keszi György fegyveresen megjelent a háznál, amelyben akkor Benedek özvegye, Anna, lánya, Borbála és annak férje, ákosházi Sárkány Bertalan királyi palotás lakott, és a kapukat betörve birtokaikra vonatkozó okleveleiket elvitte, továbbá elszállíttatott ezer kocka sót, két hordó bort és két számszeríjat. A Pilis megyei nemesek között tartott vizsgálatot ismertető oklevél a Szt. Mária Magdolna egyházzal szemben lévőként írja le az épületet. (1463. II. 27.) Ákosházi Sárkány Bertalan, László fia, Zala megyéből származó nemes, 1458-ban Kanizsai Miklós lékai várnagya volt, 1462 előtt feleségül vette Keszi Benedek leányát, Borbálát, 1464-1471 között udvari familiáris, 1474-ben Zala megye választott adószedője, elhunyt 1511 után. 877 Huszonkét évvel későbbről, 1485-ből fennmaradtak oklevelek, amelyekben Benedek fia, Berki László el kívánta cserélni a házat tolnai Bornemissza János kincstartói jegyzővel annak Szombat kapun kívüli házára. (1485. IX. 5.) Bár a cseréhez testvére, Imre is hozzájárult, és Mátyás király is privilegiális formában kiállított oklevéllel erősítette meg azt, az ügylet előttünk ismeretlen okból mégis meghiúsult. Tudjuk ugyanis, hogy a Szombat kapun kívüli házat még 1490-ben is Bornemissza birtokolta. (1490. X. 28.) A cseréről szóló oklevelek a Szombathelyen állónak mondják az épületet, amelynek szomszédjai Facsar János és Zöld János voltak. Alkalmasint Sárkány Bertalan fia, Ambrus hiúsíthatta meg a cserét, mivel egy 1500-ban kiállított oklevélben már a királyi személyes jelenlét bírósága előtt folyó perről értesülünk. Ekkor Ambrus, anyja és 875 KUBINYI 1964. 149-158. 876 BÓNIS 1971. 184; KUBINYI 1994. 264; ENGEL 1996. B. 128; a Berkiekre ld.: KUBINYI 1967. 260-261. 877 KUBINYI 1994. 264-265; ENGEL 1996. II. 210.
