Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
kapták meg a Patikáros soron lévő házát, amelynek szomszédai nemes lippai Cakó László és a mészáros céh voltak. Miklós orvost is kapcsolatba hozhatjuk egy későbbi okleveles említéssel. Feltehetően azonos személy azzal a Miklós borbéllyal, akinek a fia, Lénárt gyilkosság miatt vesztette el házát, és iktatta be ide az áldozat árváit Mátyás király. (1475. V. 14.) Ez a ház az oklevél szerint a Patikáros utcában északról Nagy Fülöp, délről a zsemlyeszékek, nyugatról a mészárszékek és keletről Bornemissza Imre szomszédságában emelkedett. A Patikáros sor a Jogkönyv leírása szerint tehát a zsemlyeszékekkel zárult, és ezt egyéb okleveles források is igazolják, mint már láthattuk. (Ld. Zsemlyeszék) A német kifejezés (,j?rot peng/c") magyar megfelelője a Zsemlyeszék a bortized lajstromokban maradt fenn, ugyaninnen ismert a Zsemlyesütő utca, Zsemlye utca név is. A szék szó ritka értelmével találkozunk ebben az összetételben, amely árusító pultot jelöl, hasonlóan a mészárszék, csapszék szavakhoz. A Jogkönyv három féle péket különböztet meg. A zsemlyének nevezett fehér kenyeret csak a pék mesterek süthették. Kötelességük volt mindig friss zsemlyét sütni a piacon. Emellett sütöttek barna kenyeret is (ez a „brot" a Jogkönyvben), de ezt a „müttelpegkeri"' (Mollay Károly magyarázata szerint időszaki pékek) is megtehették. Ok azonban csak saroglyákról árusíthattak. Végül a „ wechtlerpegken " nem helyben készítették a kenyeret, hanem hozták a piacra, és csak a földön árusíthattak. A zsemlyeszékek üzemeltetői tehát a pék mesterek voltak, akiknek külön elő is írták, hogy mindig kell elegendő, jó minőségű kenyeret és zsemlét tartaniuk, különösen nagyobb ünnepek alkalmával, amikor sokan jönnek a városba. 577 A zsemlyeszékekről is megemlékezik néhány okleveles forrás, ezek közül egyet már láthattunk a patikákkal kapcsolatban. Ezenkívül 1528ban az esztergomi Krisztus Teste kápolna házáról azt írták, hogy a zsemlye patikával délről ferdén szemben helyezkedett el. Erről a házról megállapítható egyébként, hogy a Szt. György piac keleti házsorában emelkedett. (1528. IV. 23.) A patika kifejezést feltehetően a szomszédos patikák miatt alkalmazták a zsemlyeszékekre is. [1403-1439]: Dy fragnerin, dy man heist hunerin, dy süllen auch sein an der zal newn, zwaytail deutsch vnd der drit Vngeren. Ir sitz sol sein pey dem stain krémen, pey den egkhaus gegen den fleisch pengken vber, an dem nyderen taylpey dem weg... (Ofner Stadtrecht 154. sz.) Visszatérve a kofák vásárhelyeinek szabályozásához a felsorolásban a kilenc baromfiárus következik, akik a „stein kramen", vagyis a kalmár üzletek mellett ültek, a mészárszékekkel szembeni sarokháztól kezdve fentről, majd lefelé az úton. A „ kram "-ők a kalmárok üzletei voltak (kramen, Kramer = institor = kalmár), kizárólag itt kereskedhettek az előírások szerint, ezért ezeket az üzleteket is éppúgy egymás mellé rendezték, mint a patikákat. 578 (Ld. Várnegyed - Utcák, terek) Mivel a baromfiámsok a kalmár üzletek előtt álltak, ezt az utcaszakaszt nevezték a dézsmajegyzékekben és néhány késői okleveles forrásban Tikszer, Tikvásár néven. (Ld. Várnegyed - Utcák, terek) A Tikszeren állt a háza Wolfgang Freibergernek, Buda utolsó német bírájának (1532. VII. 20.), valamint Niclas Malmasierer esküdtnek Szabó Mihály háza mellett. 579 „Auch sullen dy maister pegken alletzeit pfenbert vnd auch helbert semel pachen aufden margkt. ... Auch sullen dy maister pegken vnd muttel pegken das mit grossem vleiss also pestellen, das sy altzeit prot genueg haben zu geben, auf den margkt zuuerkaujfen, das ist gemain prot vnd auch semel, als oben geschriben stet, vnd nemlich das zu grossen feirtagen vnd souil jrömbds volks Zu der Stat kumbt, prots nicht geprech, pey solicherr puess, als der richten- vnd derr rat von der stat dar auf setzen werden. " (Ofner Stadtrecht 145. sz.) „Dy müttelpegken sülien gemain prot vnd nicht semel pachen, pey derr pues, als oben geschriben stet, vnd sülien das fayl haben auf schregen vnd nicht auf der erden. " (Ofner Stadtrecht 146. sz.) „Dy wechtlerr pegken sülien für allen dingen gerecht wol gepachen prot zu margk pr ingen vnd sullen das fail haben auf der erden vnd nicht auf schregen, pey der puess, dy derr richter vnd Rat dar aufsetzen werdenn. " (Ofner Stadtrecht 147. sz.) Ofner Stadtrecht 104. sz. 1510k: „Michael Zabo penes Nicolaum Malosas... in Tykzer" (Veszprémi k. m. lt. Budai rx>rtizedjegyzék, MOL Df 200608)
