Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

[1403-1439]: Jtem Der Wiltpreterr sullen sein Zwen oderr drey auf das maist an der zal, vnd sullen sten hinden an den fleisch pengken, hert an der maür, gegen dem egk... (Ofner Stadtrecht 154. sz.); Dy Wiltpreterr, dy stillen sten fest an der maurr, hinden an den fleisch pengken... (Ofner Stadtrecht 108. sz.) A két, vagy három vadvágó a mészárszékek mögött, szorosan a falnál ült a sarokházzal szemben. A budai iparosok közül egyedül a német mészárosok céhének céhkönyve maradt ránk, ebből tudható, hogy a céhtagok kb. 40 mészárszék után fizettek a céhnek. A céhmester kötelessége volt ellenőrizni, hogy mindennap elegendő és friss hús legyen a székekben. A mészáros mesterek egyébként a Duna partján laktak, ahol a céh háza és a vágóhíd is volt.

580 (Ld. Váralja - Utcák, terek) Fentebb találkoztunk már a mészárszékek egyetlen okleveles említésével, amely szerint a patikáktól nyugatra helyezkedtek el. (1475. V.14.) [1403-1439]: Jtem dy fragnerin, dy man nennt dy kreüterin, der süllen sein an derr zal sechs, Zwaytayl deutsch vnd das drittail vngerisch. Ir sitz sol sein hinten an den fleischpengken, hart an der maur, an zu hebenn an den wiltpreteren vnd

fur pass hin aufhintz zu der alten kuchen... (Ofner Stadtrecht 154. sz.) A hat káposztás kofa szintén a mészárszékek mögött, szorosan a falnál ült, a vadvágóktól felfelé egészen a régi konyháig. Feltehetően ez a hely azonos a Jogkönyvben leírt Káposztapiaccal, „ Krautmarkt "-tú, ahol a kivégzéseket kellett tartani.

581 Érdemes számbavenni néhány kivégzésre vonatkozó adatot. Az 1388-ban Zsigmond király által lefejeztetett Hédervári Kont és társainak vesztőhelyét a krónikák a Szt. György utcában nevezték meg.

582 Hunyadi László kivégzése kapcsán 1457-ben a város szokásos vesztőhelyét újból a Szt. György utcában említik.

583 1 531-ben egy másik rendhagyó kivégzés, az Artándiak lefejezése után a testeket a Szt. György templom mellett tették közszemlére.

584 A vesztőhelyhez közel állt feltehetően a városi pellengér is, amelyet a tanácsháza előtt helyeztek el. A pellengér helyét pontosan ismerjük az 1541 es eseményekből, mivel a budai tanács által a Boldogasszony templom temetőjének kis ajtóján beeresztett németek a pellengérig és a tanácsházig tudtak behatolni míg fel nem fedezték őket.

585 A város konyháját a dézsmajegyzékek is említik.

586 A heti piac leírásából úgy tűnik, hogy a mészárszékek felső végén helyezték el. (Ld. Városi konyha) „Dy Maister fleischagkerr süllen irflech anderswo slahen nicht, dan auf der gemain schlachprugken pey der Tonaw... " (Ofner Stadtrecht 105. sz.) „Der fleischagkerr zechmaisterr sülien mit grossem vleiss pestellen, das man altag, so sich das gepürt, ein genüegsam fleisch in den fleischpengken Vail sol haben, da dy armm menig nit kumer mues leiden von fleisch wegen. " (Ofner Stadtrecht 106. sz.) „Man salym dy handlossenn ap schlaen auff dem chrawt marckt. " (Ofner Stadtrecht 252. sz.) „Man schlecht ym ap seyn haupt auff dem kraut margkt. " (Ofner Stadtrecht 258. sz.) „ ...Alß das man yn slechticlich auf dem kraut marckt köpft. " (Ofner Stadtrecht 260. sz.) „ ...Dorumme sol man ym daß haupt ap slagen auff dem kraut margkt. " (Ofner Stadtrecht 279. sz.) [1388]: „Quapropter sui furoris ductus vehementia illos in ipsa civitate Budensi in platea sancti Georgii martyris fecit decollari" (THURÓCZY 1985. 212.) [1457]: „Dici enim potest, quod, si popularis Hungarice gentis tumultus per crebras preconicas proclamationes perque horrendarum incussiones minarum sedatus non fuisset, sique ipse comes Ladislaus congrua diei in hora ad plateam sancti Georgii, ubi quondam triginta duo milites decollati extitere, suo pro exterminio eductus fuisset, ipsa plebee conditionis manus illum sue de dispendio vite eripuisset. " (THURÓCZY 1985. 279.) [1531]: „Et extra portaverant in civitatem iuxta sacellum Divi Georgii martiris, et tota die ibi jacuerunt sub nigro linteamine ad mirandumpopulorum " (SZERÉMI 1857. 321.) [1541]: „Az budai kis bíró, Palczan Péter, az Bódogasszon-cemiteriomon, szent Mihály felől az kis kaput felnyittatá, és az nímet hadot beereszté, és piacig be Budában vivé szintín azperlengérig és tanácsházáig... " (Memoria 1981. 55.) 1510k: „Matthias Zabo penes coquinam civitatis... Matthias Zabo in domo carnificium... Sebastianus Caplar in domo coquina civitatis... Petrus Worga penes coquinam civitatis " (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)